Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
lág, illetve az ellenséges országok, mindenekelőtt Spanyolország flottájára, hadi készületeire vonatkozóan szereztek információkat. A kémek között itt is sok renegátot, zsidót, moriszkót találunk. A hódoltsági török kémkedésben a pribékek járnak elől. A szó a szerb-horvát pregjelből ered, s jelentése (a törökhöz) átállt, átszökött. 1543-ban az egyik ágostonren- di szerzetesről jelentették, hogy a szultán fő kéme, aki nemcsak Magyarországon, de még az örökös tartományokban is kémkedik.69 A renegátok csakúgy, mint a kereskedők gyakorta megbízhatatlanok, sok közöttük a kettős vagy többes ügynök.70 Hasonlóképpen kérdéses a zsidók szerepe a magyarországi hódoltságban éppúgy, mint az egész Mediterráneumban. Eszak-Afrikában mind a spanyol, mind pedig az oszmán oldalon találhatunk zsidó tolmácsokat, diplomatákat és kémeket. ACansino család tagjai például 1551 után legalább egy évszázadon keresztül dolgoztak tolmácsként, diplomataként és hírszerzőként a spanyoloknak Oránban.71 Mégis az európaiak számára eléggé egyértelmű, hogy a zsidók a törökök pártján állnak: a zsidókban török kémet látnak Raguzában72 éppúgy, mint Magyarországon,73 Velencében éppúgy,74 mint a spanyol kézen lévő Oránban, ahol 1667-ben - igaz egy inkvizítor - azzal vádolta az oráni zsidókat, hogy a muszlim ellenségnek szállítanak információkat, s az egyetlen megoldást kiűzésükben látta.75 A vazallus államok hírszolgáltatása Közismert, hogy a Porta vazallus államai a politikai függés tekintetében egymástól is sokban különböztek.76 Az eltérő mértékű politikai függés mellett témánk szempontjából azonban volt egy lényegi hasonlóság: a Porta valamennyiüktől folyamatos információkat várt el egyrészt e vazallus államok politikájával, másrészt a szomszédos területekkel kapcsolatban. Az Európa-elle- nes török hírszerzés elsősorban a Raguzából és Erdélyből érkező hírekre számíthatott: Raguza kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai, Európában és az Oszmán 69 Takáts: A pribékek, 313. 70 Szakály: Mezőváros és reformáció, 255-273. 71 Hirschberg: A History of the Jews in North Africa. II. köt. Leiden, 1981. 60-69. 72 N. Biegman: The Turco-Ragusan Relationship according to the Firmans of Murad III (1575-1595) extant in the State Archives in Dubrovnik. The Hague and Paris, 1967.40,108,110. 73 Baron: i.m. 464. j. 10. 74 Preto: La guerra segreta, 80. 75 Hirschberg: i.m. 69. 76 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. 20-23; Gyula Káldy- Nagy: Das osmanische Reich und seine Vasallenstaaten in den achtziger Jahren des 17. jahrhunderts. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae. 33. (1987) 2-4. 159-167. 149
