Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században

Birodalomban lévő kereskedőkolóniái, valamint a városban élő vagy ott átutazó spanyol, velencei, francia követek és ágensek révén főként az osztrák és spanyol Habsburgok, valamint Itália irányában, Erdély pedig mindenek előtt a Királyi Magyarországra és a dunai Habsburg Monarchiára, valamint Lengyel- országra vonatkozóan szolgálhatott hasznos információkkal.77 Raguza hírszerző feladatain túl az európai hírek értékelésében, rendszerezésében és kommentálásában is nagy segítségére volt a birodalomnak. Kivált a jelentősebb politikai bonyodalmak vagy egy-egy hadjárat előkészületei előtt sokasodtak meg azok a fermánok, amelyek a Porta vazallusait a hírszerzésre szólították fel. Az 1541. évi hadjárat idején, Buda elfoglalása előtt egy hónappal a Maros menti szultáni táborból a raguzai elöljárók a következő rendeletet kapták: „Boldog- ságos udvaromhoz emberetekkel levelet küldtetek és némely híreket jelentettetek. Ez ügyben bármit, amit mondtatok teljesen egészében tudomásunkra jutott és megértettük. így állván a dolog megparancsolom, hogy azon végek irányába ezután is nyissátok ki szemeteket és fületeket és a nyilvánvaló és keringő igaz híreket azok eredetével és valóságos tartalmával együtt részletesen megírva ne szűnjetek meg jelenteni boldogságos udvaromhoz.”78 1 547 elején a „porbasújtott hitetlenek” seregei és flottái felől érdeklődött a Porta.79 1550 végén a raguzaiak ismét bizonyos híreket jelentettek a Portára, ahonnét ezúttal is felszólították őket, hogy ne szűnjenek meg folyamatosan informálni a szultáni udvart, és ha bármi lényegeset megtudnak, legott jelentsék.80 Sokkal részletesebb információk szerezhetők abból a parancsból, amely a ciprusi hadjárat idején (1570. július 15. és 24. között) íródott. Ebből látjuk, hogy a raguzaiak híven kötelezettségeikhez korábban arról értesítették a Portát, hogy „a velenceiek Dubrovnik közelében 65 kis kadirgájukkal elhajóztak, s hogy 10 nagyobb kadirgájuk és 10 hajójuk is volt, mindegyik készen katonákkal és fegyverekkel, és hogy néhány nappal ezután 30 kadirgával készen voltak elhajózni Kandia mellett.” A Porta felszólította a raguzaiakat, hogy „az ellenség vidékeire alkalmas kémeket küldve, tudakoljátok meg gonosz gondolataikat és hasznavehetetlen ábrándjaikat, és tudjatok meg mindent flottájukra és egyéb helyzetük77 Raguza és a Porta viszonyára Id.: Biegman: i.m; Z. Zlatar. Between the Double Eagle and the Crescent. The Republic of Dubrovnik and the Origins of the Eastren Question. New York, 1992. A raguzai információszerzésre és kémkedésre Id.: N.H. Biegman: Ragusan Spying for the Ottoman Empire. Some 16th-Century Documents from the State Archive at Dubrovnik. Belleten 27 (1963) 237-255. Mivel Erdély és a Porta kapcsolatai, valamint a Fejedelemség két- és többirányú hírszerző tevékenysége a hazai olvasók előtt is ismert, és a magyar nyelvű szakirodalomból jól rekonstruálható, dolgozatomban ezúttal még csak illusztrációképpen sem foglalkozom a kérdéssel.

78 Biegman: Ragusan Spying, 242.

79 uo. 243.

80 uo. 244.

150