Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században

szerepet játszott az oszmán külpolitikában és kivált a Porta magyarországi politikájában.22

Az oszmánok is tisztában voltak azonban azzal, hogy a bailok Velence legfontosabb hírforrásai, s hogy rendszeresen tájékoztatják a Köztársaságot a birodalomban történtekről. A bailo ugyanis, csakúgy mint az európai országokba küldött követtársai, kétheti rendszeres jelentéseiben, a dispacciban tájékoztatta a Signoriát minden fontos aktuális kérdésről, majd pedig három éves szolgálati idejének letelte után egy összefoglaló jelentést, amolyan országtanulmányt, relazionét, készített. A mindennapi történésekről, belső hatalmi harcokról, intrikákról, a szultán és a vezírek egészségi állapotáról, a hadsereg helyzetéről, a birodalom pénzügyeiről, a belső lázadásokról, hadjáratokról, földrengésekről, járványokról, tűzvészekről, a konstantinápolyi diplomáciai vetélkedésről és más aktuálpolitikai eseményekről naprakész információval szolgáló dispacci főként roppant adatbeli gazdagsága miatt, a külön irodalmi műfajjá alakult, szabott séma szerint készített összefoglaló relazione pedig annak a megbízható összképnek köszönhette népszerűségét, amely immár rendszerében és struktúrájában mutatta be a birodalmat, annak gazdaságát, pénzügyeit, hadseregét és flottáját. A relazionet készítő bailok részletesen beszámoltak a birodalom roppant területi kiteijedéséről, némelyek tételesen felsorolták a szultán tartományait és országait, mások megelégedtek annak rögzítésével, hogy a padisah uralma alá tartozik „egész Kis-Ázsia” vagy „egész Görögország” stb., megint mások a birodalom határaira helyezték a hangsúlyt. Ezt követően szóltak a padisah fizikai felépítéséről, neveltetéséről, jelleméről, feleségeiről és gyermekeiről, a nagyvezírről és a díván többi tagjáról, ezek gazdagságáról, vagyonáról, az oszmán vezetőknek a szultánhoz és egymáshoz való viszonyáról, a török hadseregről, annak felépítéséről, az egyes katonai alakulatokról, ezek kiképzéséről, létszámáról, a hadsereg fegyverzetéről, a flottáról, annak állapotáról, nagyságáról, összetételéről. Beszámoltak a birodalom pénzügyeiről: a bevételekről (általában tételesen is részletezve az egyes adófajtákat és az ezekből várható jövedelmet), és a kiadásokról, valamint a keleti kereskedelem helyzetéről.23

22 Kretschmayr Henrik-. Gritti Lajos élete (1480-1534) Budapest, 1901, Barta Gábor. Ludo- vicus Gritti magyar kormányzósága 1531-1534. Történelmi Szemle 14 (1971), Szakoly Ferenc: Vesztőhely az út porában. Gritti Magyarországon 1529-1534. Budapest, 1986.

23 A 16. századi relazionékát kiadta Eugenio Albert Relazioni degli ambasciatori veneziani al Senate durante il secolo decimosesto. Az oszmán Birodalomra vonatkozó kötetek: III. sorozat, I—ül. Firenze, 1844, 1855 és 1863. A 17. századiakat ld. Nicolo Barozzi-Guglielmo Berchet: Le relazioni degli stati europei lette al Senato dagli ambasciatori veneziani nel secolo decimosetti- mo, V. sorozat: Turchia. 1/1. és 1/2. Venezia, 1871, 1872. Ld. még Lucette Valensb. The Birth of the Despot. Venice and the Sublime Porte. Translated by Arthur Denner. Ithaca and London, 1993. különösen 23-44. Nem csoda, hogy a kortársak mellett a birodalommal foglalkozó európai történészeknek is legfontosabb kútfőül szolgáltak és szolgálnak ma is, s jelentőségüket számos területen a török levéltárak megnyitása, és a fellendülő oszmanisztikai kutatások és ezek eredményei sem homályosították el.

135