Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században

szerzés és kémkedés történetének egy-egy szeletét.2 Ez azért szembetűnő, mert az európai államok, így a spanyol,3 az angol,4 a velencei,5 vagy, hogy közelebbi példát említsünk, a Habsburg6 vagy épp a hódoltsági magyar7 információszerző hálózatról kiváló összefoglaló tanulmányok sorával, több monográfiával sőt egy-egy ágens, titkos levelező kimerítő életrajzával is rendelkezünk.8 Ennek ellenére ma még hiányoznak azok a monográfiák, amelyek az európai keresztény országok oszmánellenes, Oszmán Birodalmon belüli hírszerzésével foglalkoznak, igaz e területen lényegesen jobban állunk, hisz a velencei, a raguzai, a Habsburg, vagy a magyar hírszerzéssel foglalkozó tanulmányok közül több kifejezetten az oszmánellenes hírszerzéssel foglalkozik. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy figyelve az európai összefüggésekre és párhuzamokra a nemzetközi szakirodalomban is elsőként vázoljam fel az oszmán információszerzés rendszerét, feltérképezzem a fon2 Ilyen kiváló esettanulmányok: $erafettin Turan: Brak Reis’in Çehzade Cem Mes’elesiyle Ilgili Olarak Savoie’ya Gönderilmesi. Belleten XXVI/103 (1962) 539-555; V. L. Ménage: The mission of an Ottoman secret agent in France in 1486. Journal of the Royal Asiatic Society 1965. 112-132.

3 Charles Howard Carter. The Secret Diplomacy of the Habsburgs, 1598-1625. New York- London, 1964.

4 Alan Haynes: Invisible Power. The Elizabethan Secret Services, 1570-1603. Bath, Avon, 1992.

5 Paolo Preto: La guerra segreta: spionaggio, sabotaggio, attendati. in: Venezia e la difesa de Levante da Lepanto a Candia, 1570-1670. Venezia, 1986. 79-85.

6 Josip Zontar: Obvescevalna sluzba in diplomacija avstrijskih Habsburzanov v boju proti Turkom v 16. stoletju. Ljubjana, 1973, amely gazdag bécsi levéltári források alapján rajzol kiváló képet a 16. századi Habsburg információszerzésről.

7 Takáts Sándor: A kalauzok és a kémek a török világban, in: Rajzok a török világból. II. köt. Budapest, 1915. 133-212; Erdélyi Gyula: A magyar hírszerző-szolgálat a török hódoltság idején, különös tekintettel a budai pasalik területére in Törökhódoltság-korabeli okmányok a Magy-Kir. Hadilevéltárban (Budavár visszafoglalásának 250. éves évfordulójának emlékére) Budapest, 1936; Szakály Ferenc: Magyar kereskedők, mint hírszerzők. História. 1985/4. és uő.: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995. 255-273., ahol a szerző kiegészíti és több helyütt pontosítja Zontar adatait.

8 Ld pl.: Zontar: i.m., ahol számos titkos ágens életrajza, tevékenységének részletes leírása megtalálható, igy az ifjabb Ivan Pastor (47-57), Mihael Bucinic (57-95), Bernardin Pomazanic (96-103), Marin Zamanja (103-107), Nikolaj Ferduci (114-121), az egyik legismertebb titkosügynök Mihael Cernovic (121-162), Kenderessy István (162-166), Franc Jurkovic (167-179). Mihael Cernovicra ld. még uő: Michael Cernovic, Geheimagent Ferdinands I. und Maximilians IL, und seine Berichterstattung in Mitteilungen des Östterreichischen Staatsarchivs 24 (1971) 169-222., és Michel Lesure: Michel Cernovic “explorator secretus” à Constantinople (1556-1563). Turcica 15 (1983) 127-154.

130