Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
STUDIA AGRIENSIA 20, 1999 Ágoston Gábor INFORMÁCIÓSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN A 15-17. SZÁZADBAN ABSTRACT: Gábor Ágoston: Intelligence Work and Spying in the Ottoman Empire from the Fifteenth to the Seventeenth Century. This study is the first in the current international literature on the subject to attempt to describe the Ottoman’s information gathering system. This system can be divided into several key areas, firstly, central information gathering, secondly, information gathering activities in the capitals of the border regions (beylerbeyi and sancakbeyi), thirdly, the information service in the vassal states and fourthly information gathering and anti-spying activities within both the European alliance and amongst its enemies. The study concludes that the Ottoman information gathering network was less organized than has previously been realized and that its results fell short of the substantially better organized equivalent institutions used by the Spanish, the Venetians and the Austrian Habsburgs. Despite this the fifteenth and sixteenth centuries saw a large number of renegades, the sixteenth century Sephardy doctors who had been expelled from Europe, political confidants and traders, and from the second half of the seventeenth century phanariota interpreters who, along with Constantinople’s European diplomats and the help of its vassal states, kept the Porte’s decision makers reasonably well informed in the main matters they were interested in at the time. Az információszerzés, és annak egyik speciális formája, a második legősibb mesterségnek tartott kémkedés Oszmán Birodalmon belüli történetéről máig nem jelent meg összefüggő monográfia, de még összegző tanulmány sem. Ismereteink néhány semmitmondó általánosságon túl sok-sok kis részadatból állnak, amelyek szinte kivétel nélkül nyugati megfigyelők, európai követjelentések, vagy valamely jól működő európai kémelhárító szervezet megfigyelésein nyugszanak.1 Egy kezünkön megszámlálható azon tanulmányok száma, amelyek török források alapján érintik az oszmán információ- 1 1 Címe szerint a török kémkedéssel foglalkozik Hüseyin Namik Orkun: Türk Istilasi Devrinde Macaristan’da ve Avusturya’da Casuslar. Polis Dergisi 26 (1939) 5. 316.48-75. A tanulmány azonban valójában nagyrészt Takáts Sándor eredményeire építve a török-magyar hírszerzés összefoglalása, s sem struktúrájában, sem pedig funkcionálisan nem törekszik a török hírszerzés áttekintésére. 129
