Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

A katonatiszti pályán - A 34. sorgyalogezred tisztje

Az 1841. év nevezetes volt az ezred történetében. Az osztrák császár és magyar király, Y. Ferdinand (1835-1848) Vilmos porosz hercegnek (a későbbi német császárnak) „ajándékozta”, október 10-i kelettel az ezredet. Magyarán a porosz herceg (a koronaherceg, a császári trón várományosa) lett az ezred tulajdonosa. (Benczúr József altábornagy másodtulajdonosi „rangját” tarthatta meg haláláig, 1846-ig.)

A tizenkilencedik században sem volt gyakori, hogy külhoniaknak ezredtulajdonosi címet adományozzanak, noha általában dinasztikus, ritkábban politikai érdekek fűződtek eme uralkodói gesztushoz. Ha meg is történt, a legderekabb, legvitézebb, legalábbis hírrel s névvel bíró ezredeket vettek számba. A gesztus nagy tisztességet jelentett tehát a 34. sorgyalogezred számára, 108 esztendei kiváló szolgálatának jutalmát nyerte el ezzel. Ettől kezdődően nevezték 34. császári és királyi Prinz von Preussen (porosz herceg) sorezrednek, katonáit pedig - amúgy magyarosan — princ prájszoknak.

Azt nem lehetett felderíteni, hogy a 34. sorezred és III. zászlóalja az 1848-at megelőző években hányszor és mettől-meddig kapott Galíciában rendfenntartó feladatokat. Azt tudjuk, hogy a 40-es évek elején Knezic Károly, a századosi rendfokozat várományosának két utolsó állomáshelye Drohobyc és Dobromyl volt (az 1842., de mindenképpen az 1844. előtti években).

Nagy valószínűséggel állítható, hogy mindenkori szabadságát Knezic Károly Egerben töltötte. Bizonyos azonban az, hogy a fenti valamelyik évben kérte tartós vezénylését Egerbe.13 Pontosan melyik évben? Vagy eljegyzésének évében (1842), vagy - s ez a legkevésbé valószínű - házasságkötésének évében (1844).

13 Bóbik Gusztáv szerint Knezic Károly 1846-ban kérte áthelyezését a 34. sorgyalogezred III. zászlóaljába, annak tiszti állományába. Az áthelyezés évének eme megjelölése téves. Első kihallgatásakor (1849. augusztus 27-én) alkalmazásával tett vallomásában húsz évvel korábbra teszi áthelyezését. Későbbi feleségét: Kapitány Katalint 1842-ben jegyezte el. Ez is feltételezi, hogy Kapitány Mihály egri szenátor leányát jóval hamarabb meg kellett ismernie, nemkülönben a szülőket, hogy beleegyezésüket elnyerhesse. Az évszám ( 1846) tehát elírásnak, nyomdahibának minősíthető. Tévesnek ítélhető Breznay Imre ama állítása is, hogy Knezic Károly a 34.sorgyalogezred I. vagy a II. zászlóaljában szolgált volna. Erre egyetlen forrás sem tartalmaz tényeket!

28