Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
A katonatiszti pályán - A 34. sorgyalogezred tisztje
Nagy a valószínűsége annak is, hogy 1841-ben, a porosz herceg nevének felvétele alkalmából lépett elő századossá, s lett a III. zászlóalj egyik századának parancsnoka. Ezt az évet valószínűsíti eljegyzésének éve (1842) is. A századosi rendfokozat ugyanis megállapodott egzisztenciát garantált a leány szüleinek az ara jövőjét illetően is. 1846-ban az újabb jobbágyfelkelés a fiatal férjet elparancsolta otthonától, s újra karhatalmi feladatokat kényszerült ellátni. Ez a felkelés azonban már meghatározó hatást gyakorolt felfogására, szemlélet- módjára. A pesti forradalom előtt, alatt és a szabadságharc kezdetén a 34. sorezred zászlóaljai különböző garnizonokban állomásoztak. Az egyik zászlóalj, valószínűsíthetően az első, Bécsben tartózkodott. Innen vezényelték az itáliai forradalmak kitörésekor Radetzky tábornagy seregéhez. Ebben az alárendeltségben vett részt (június 27-én) a custozzai, majd 1849-ben a Novara melletti csatában. Az ezred alakulatai engedelmeskedtek a császári (magyar királyi) parancsnak, amely az összes magyar honos ezredeket az újonnan kinevezett első felelős magyar minisztérium rendelkezésére bocsátotta és Mészáros Lázár hadügyminiszter irányítása alá rendelte. Az új hadügyminiszter utasítására a 34. sorezred törzskara és II. zászlóalja 1848. augusztus 19-én indult el galíciai állomáshelyéről hazánk határai felé. Egyes források szerint szeptember 9-én, más források szerint pedig szeptember 18-án érkeztek meg (gyalogmenetben) Kassára. Rövid pihenő után innen Pestre meneteltek, ahová szeptember 29-én érkeztek. Valamivel több mint hat hét alatt ez hatalmas menetteljesítménynek számított. Ekkor az ezred parancsnoka Rudolf von Koudelka ezredes volt.14 14 Rudolf von Koudelka ugyan elvonult az ezred élén a Felvidékre (A II. zászlóaljjal, mert az I. Bécsben, a III. a Délvidéken volt), de ott Madarassy nemzetőr őrnagy - néhány nemzetőr élén - letartóztatta, mert vonakodott az ezredet a forradalom védelme érdekében vezényelni. Laza fogságából Lázár Vilmos és gróf Leinigen-Westerburg Károly szabadították ki és kísérték Hamburgba. Von Koudelka a császári hadseregben harcolt a forradalmi Magyarország ellen, különböző parancsnoki beosztásokban. Altábornagyként halt meg természetes halállal. 29