Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak

együtt vándoroltak. A korban általános szakemberhiány miatt a munkájukra szükség volt, ha egyik üzem hanyatlott, nem tudott fizetni, továbbmentek, a legközelebbi fabrikánál vállaltak munkát. Ez a fajta mozgékonyságuk, mobilitásuk összefüggött azzal, hogy az üzemek családi alapon szerveződtek, de volt egy másik következménye is, a vándorlás. Ennek következményeiről A bélapátfalvi gyár hatása környezetére című fejezetben lesz szó.

A történelmi Magyarország és a monarchia terültéről összeverbuválódott edénygyári munkások összetartottak valamilyen módon, igaz, csak reminiszcenciáiban, de őrizték még a habán (az elnevezés a Haushaben = házközösség szóból ered) önvédelmi reflexeket. Szükség is volt erre, mert a manufaktúrák korában még egyáltalán nem léteztek munkásérdek-védelmi szervezetek, továbbá a kora újkor végén, a hazai ipari forradalom hajnalán nem kevés nincstelen, csavargó, gyökér nélküli, a társadalom peremén élő szabad munkavállaló kereste a megélhetés és a boldogulás lehetőségeit. Ez a családias összetartozás megvédte az alkalmazottakat, de az üzemek tulajdonosait is a kétes hírű munkavállalóktól.

121