Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére
A GYÁR HATÁSA A KÖRNYEZETÉRE A manufaktúrák és a céhen kívüli ipartörténet kérdéseivel foglalkozó szakemberek előtt ismert, hogy a címben vázolt téma mennyire elhanyagolt. A kézikönyvek megállapításai közt olyan általánosságokkal találkozhatunk, mint pl. a manufaktúrák munkaerejét a kétlaki mezőgazdasági dolgozók alkották, vagy hogy a mezőgazdasági dolgozók részmunkáján alapult, magas volt a szakképzetlen munkások száma, erősen támaszkodtak az üzemek a nők és a gyerekek munkájára. Korai ipartörténetünk vizsgálata nem tartozik a felkapott témák közé. A magyar ipartörténet kutatásának egyik legnehezebb kérdése, hogy nem vizsgálták azoknak a körét, akiknek egy adott manufaktúra munkaalkalmat, megélhetést biztosított. Egyáltalán nem kutatták az egyes iparágak eltartóképességét, hatását a környező településekre. Nem könnyű adatok híján ennek az ún. látens munkaerőnek a megállapítása, akiket állandóan vagy időlegesen foglalkoztattak korai üzemeink. A történeti szakirodalom szerint egy éppen termelni kezdő edénygyártó fabrika működéséhez minimálisan szükség volt 1 műhelyvezető, 3-4 korongos, valamint 2-3 kisegítő munkájára, annál is inkább, mert úgy tűnik, a szakmunkások más munkákat (festés, mázazás, égetés) is elvégeztek. Tehát egy XVIII-XIX. századi kezdő edénygyártó manufaktúra működéséhez 7-8 ember munkája kellett. Ezt igazolják a hazai üzemekre található adataink. Például 1784-86-ban Kuny Domokos Budán létesült edénygyártó telepe 3 szakmunkással és 8 segédmunkással dolgozott.326 A holicsi fajanszgyár az 1780-as évek közepén 16-18 munkással termelt.327 Az 1790-es években, amikor már kibővült az üzem, s átálltak a keménycserép gyártására is, évente 6 tisztviselő mellett 90 munkást alkalmaztak.328 A tatai fajanszgyár 1784- 86-ban 12 fővel dolgozott, amikor 1818-ra visszaesett a termelése, már csak 5 főt alkalmazott.329 Pongyelokon (Hont megye) 1784-86-ban a Róth Ferenc-féle fajanszedény gyártó telepen 8 munkás termelt. Végső soron ezt tapasztaljuk Apátfalván is Schnir András idején - 1834—36-ban — s az Aue és Vankó bérletének elején, 1847-ben. 326 MÉREIGy., 1951. 102. 327 K.ORABINSKY, JOHANN M, 1786. 61. 328 FUTÓM., 1944. 153. 329 MÉREIGY., 1951. 103. 122
