Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi vörösedénygyár története
A fazekasmú'helyt 1884-től haláláig, 1909-ig vezette. Ekkor fia, Hein József vette át a bérletet, aki 1924-ben bekövetkezett haláláig irányította az edénygyártó műhely munkáját.135 A Hein-féle edénygyártó fazekasműhely 4 korongossal dolgozott, kevés sablonfestéssel díszítették a termékeiket. Az üzem elsősorban a mindennapi használatra készítette vörösre égetett cserépedényeit. Az edényeket barna, fehér és kék színekből formált virágmintával díszítették. Többnyire tálakat, tányérokat gyártottak, de foglalkoztak öblösedény-készítéssel is a fennmaradt tárgyak tanúsága szerint. Hein Vencelt, akit konyhaedénygyárosnak neveztek, 1891. november 1- jén a kereskedelemügyi miniszter az 1891. évi agyag-, aszfalt-, cement- és kőipari kiállításon bemutatott fazekasáruiért kitüntette. Az üzem 1893-ban 5- 6 munkást alkalmazott.136 1896-ban egyetlen országos összeírás vette figyelembe az apátfalvi vörösedénygyárat.137 1930-ban a kisvárdai származású Ferencz Ágoston, aki cserépkályha- készítő volt, egy olyan, 30 évre szóló szerződést kötött a Szemináriummal, amely szerint bérbe vette a Hein-féle fazekasműhelyt, átvette az 1928-ban bezárt apátfalvi kőedénygyár épületét és megmaradt felszerelését. A haszon- bérleti szerződés szerint kötelezettséget vállalt, hogy saját költségén lebontja az apátsági templom mellett álló régi gyárat, s annak használható anyagából bővíti a Hein-féle műhelyt. Az átépítéshez a Szeminárium ingyen adott cementet, meszet, homokot és követ, s az edénygyártáshoz szükséges agyagot is ingyen termelhette a Foglyas bérc bányájából. A szerződés alapján Ferencz Ágoston gyárthatott cserépedényt, kályhát, szobrot, téglát és egyéb kerámiát.138 A vörösedénygyárban készítettek kályhacsempét, cserépkályhához szükséges samott-téglát, de foglalkoztak pipagyártással is. A helybeliek ezért is nevezték el az épületet,,Pipagyár”-nak. 135 SÁNDOR M, 1951. 1-2. Hein Antal a csehországi Dallwitzban született, 1857-ben már Apátfalván dolgozott a keménycserépgyárban. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1893. évre. 115. 137 MATLEKOVITS S., 1898. II. 261. 138 HML. XXII-310/a/7. Bélapátfalva község iratai. 403/1949. 54
