Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi vörösedénygyár története

9. kép. Hein Vencel edénygyáros elismerő oklevele 1891-ből. A szerző tulajdonában

Ferencz Ágoston a vörösedénygyárba átszállított 1930-ban az 1928-ban megszűnt keménycserépgyár felszereléséből: 18 db gépi korongot, 16 db kézi korongot, 1 agyagzúzógépet, 1 agyagprést szivattyúval, 1 agyagtörő dobot, 1 samott-törő hengert és mintegy 4000 db tányért és formát. Az üzemet 1930- tól Első Bélapátfalvi Kőedénygyámak nevezte el, amely 1940. június 17-ig működött. Ekkor egy nagy erejű vihar és felhőszakadás olyan mértékben megrongálta hogy az edénygyártást véglegesen beszüntették, csak a készárukat értékesítették. Az edénygyártó üzem 1940-ben 50 személynek jelentett munkaalkalmat.139

Az 1944-45-ös háborús események miatt a termelés leállt, a műhely és berendezései súlyos károkat szenvedtek. A bérlő is tovább akarta működtetni a műhelyét, de az egyházi nagybirtok állami tulajdonba kerülésével tulajdon139 PÁRTOS Sz., 1944. 297. - időközben a bérlő, Ferencz Ágoston, Egerbe költözött a Koszorú út 11. sz. házba.

55

V kereskedelemügyi magyar királyi miniszter az 1891-ik évi agyag-*, aszfal

jó minőségű és csinos kivitelű fazekas-áruk előállításáért

elismerését nyilvánítja.

Kel! Budapesten. 1$2>I. ét>í uooembci: ha l-cn.