Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi vörösedénygyár története
gángyüjteményben megtalálhatók a gyár termékei, de közülük is az egyik legjelentősebbnek számít dr. Kiss Miklós dédesi állatorvos által gyűjtött kollekció.133 Az apátfalvi vörösedénygyár története Létezett Bélapátfalván a XIX-XX. században egy másik edénygyár is, ez pedig a vörösedénygyár. A helybeli régi papírmalom épületéből 1855 körül költözött ki a keménycserépgyár, ezután nem tudjuk, milyen célt szolgált. A papírmalom a falu nyugati szélén, a Recska-patak és egy másik patakág találkozásánál, a mai vasútállomás közvetlen közelében épült fel.134 Tény, hogy 1884-ben itt rendezte be edénygyártó műhelyét a keménycserépgyártói megvált Hein Vencel, aki kibérelte az épületet. Vele dolgoztak fiai: Antal és József. Az apátfalvi keménycserépgyár eredeti felszerelései közül több darabot őriz az Egri Dobó István Vármúzeum Történeti Tárgyi Gyűjteménye, van közte egy vörös márványból faragott festékőrlő edény. - DIV. TTGY. 80.119. 1-2. - Fennmaradt az 1910-20 között használt ólomból készült 59 darabból álló festőklisé készlet. - DIV. TTGY. 90.1.1. - 90.59.1. - A múzeumba került 13 db papírból készült festőklisé. - DIV. TTGY. 90.62.1. - 13. - Gyűjteménybe került egy fenékbélyegző a Pruzsinszky testvérek idejéből, 1910-1920. - DIV. TTGY. 97.1.1. - Az egri múzeum Néprajzi Gyűjteményében található egy festéktörő bunkó, amelyet a parádi üveggyárban készítettek 1890-ben. - DIV. Néprajzi Gyűjtemény. 65.401.1.- Ezenkívül az apátsági templom előtt a domboldalon található ma is a kőedénygyárban egykor használt vörös mészkőből faragott masszakeverő edény. - DIV. Fotoadattár. 28. 101.- 28.102. felvétel, készítette: Dr. Nagy Árpád, 1971. - Az egri Dobó István Vármúzeum 1968-as kiállításán, amely a kőedénygyár múltját mutatta be, még szerepeltek Durzó János egykori gyári festő munkaeszközei, köztük az edényfestéshez használt minták, sablonok, ecsetek és tervek. A Durzó család több tagja hosszú évtizedeken keresztül dolgozott a gyárban. Az apátfalvi edényfestők utolsó nemzedékéhez tartozott Durzó János is, aki 1894- 1922 között mint festő és tervező dolgozott a gyárbán. - MOLNÁR L., 1968. 7. 134 CSIFFÁRYG., 1996. 215.; 219. 53
