Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
1927. szeptember 3-án dr. Sebeők Endre a kőedénygyár felszámolását kérte, amelyet végleg el is határoztak. A Sebeők és az Illéssy család tartozásainak a kiegyenlítésére szerződést is kötöttek, amely szerint: 1. A Sebeőkék tulajdonában lévő egri lakóházat és szőlőt a Takarékpénztár átveszi. 2. A Sebeők és az Illéssy család 375 millió koronás váltókötelezettsége megmarad. (Erre vonatkozóan október 26-án úgy egyeztek meg, hogy a két család egy 30 000 Pengős hitelre váltja át a tartozást.) 3. A kőedénygyár felszámol, a Sebeők és Illéssy családnak nincs semmi követelése, a gyár összes vagyona a Takarékpénztáré, amely azt az Egri Papnevelőnek adja át. 4. Dr. Sebeők és felesége a gyár tulajdonát képező berendezést és telepet évi 6000 Pengő haszonbérért bérbe megkapja.131 A gyár felszámolását a Pénzintézeti Központ végezte el. A kőedénygyár elárverezésére 1928. február 10-én került sor.132 A Sebeők-féle legutolsó bérleti szerződés, amelyet 1927 szeptemberében kötöttek meg, azért érdekes, mert a gyár további működését igazolja. Egyébként ezt támasztják alá a közgyűjteményben őrzött, dátummal ellátott kész tárgyak, valamint a fennmaradt félig elkészült edények is, hogy a gyár az elárverezés napjáig, 1928. február 10-ig termelt. Sőt az utóbb raktáron lévő félkész termékeket még átvette és felhasználta a Ferencz Ágoston vezette edénygyártó műhelye 1930-ban. Végső soron az apátfalvi keménycserépgyár 94 éves működés után megszűnt. A gyár felszámolásának a konkrét okai a következőkben ösz- szegezhetők. 1. Az első világháború befejeztével — 1920-tól — a trianoni békekötést követően a kőedénygyár véglegesen elvesztette a hagyományos piacát. Addig mind a Felvidékre, mind Erdélybe jelentős árumennyiséget szállított. 1920 után az üzemnek csak Egerben, Budapesten, Miskolcon, Gyöngyösön és Mezőkövesden voltak üzlethelyiségei. Az értékesítési nehézségek állandósultak a romló gazdasági helyzet, a korona inflációja, s a gazdasági pangás miatt. 2. A szakmai vezetés hiánya 1920 után súlyos következményekkel járt a kőedény gyárnál. 1920-tól 1923-ig Bunde Vilmos volt a gyár igazgatója, aki ugyan nem volt kerámiaipari szakember mint a gyár korábbi bérlői (pl. Hüttner, Aue, Dubravszky család, Pruzsinszky István), de mint műszaki *3 ' HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. szeptember 3. 1 99 1HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1928. január 30. 51
