Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
verékkel készült edények is jól kiégtek, s ehhez csak 16 köbméter tűzifa kellett. Viszont legújabban áttértek a széntüzelésre, ahol 1 kemencére való edényáru kiégetéséhez 45 mázsa szénre és 3 mázsa tűzifára volt csak szükség. Megállapodás szerint az egercsehi szénbányától szekéren szállították a szenet folyamatosan. A csehi szén és a fatüzelés segítségével a kemencénként 1 560 000 koronás tüzelőanyag költségeit lecsökkentették kemencénként mintegy a felére, azaz 760 000 koronára. A munkabeosztás új rendje is költségcsökkentő tényező lett. Havonta a gyár 40 000 db tányért, illetve ennek a mennyiségű tányérnak megfelelő értékű egyéb edényt tudott volna előállítani, ha nincs üzemzavar. Ezt a termelési szintet túlműszakok beállításával 50 000 db tányér előállítására lehetett volna felemelni. 1926 végére sikerült egy újfajta eljárással, több hónapi kísérletezés után, tisztán az apátfalvi agyagból olyan edényt készíteni, amelyhez nem szükséges külföldi agyag. Sulzbacher Ödön gyárigazgató tervbe vette, hogy a gyár virágcserép gyártásával is foglalkozni fog, amelyhez az üzem közvetlen közelében lévő vörösagyagot használná fel. Bár az agyag kavicsot tartalmaz, de az agyagot, ha egy erre alkalmas saját készítésű géppel megőrlik, akkor már a termék a szárítás után nem fog szétrepedni.123 Az alagútkemence felépült, viszont nem tudták üzembe helyezni, így a gyár továbbra is a régi körkemencében égette az edényeket. Az apátfalvi kőedénygyár jövőjét illetően 1926 tavaszán lényeges változás történt. Dr. Sebeők Endre - 1926. március 26-án kelt megállapodás szerint - fizetői kezességet vállalt az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. akkor 4 755 729 897 korona tartozására, olyan feltétellel, hogy azt 1927. június 30- án 125 000 000 korona lefizetésével megkezdi törleszteni. Ha viszont az esedékesség napján legalább 25 millió koronát készpénzben nem fizette ki, akkor a Sebeőkék és Illéssyék (ez dr. Sebeők Endre feleségének a családja) minden kőedénygyárral szembeni követelése, azaz 1 071 910 000 korona a Takarékpénztár kezébe kerül. Néhány nappal később — 1926. április 2-án kötött szerződés alapján — dr. Sebeők Endre és a felesége megvásárolta az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. 8494 db részvényét, s ezzel a gyár főrészvényesévé vált. Ez utóbbi szerződés fizetési kötelezettsége úgy szólt, hogy a részvények vételárának a törlesztése 1927. június 30-án 10 millió korona, azaz 800 pengő kifizetésével veszi kezdetét.124 Ha ennek a vevő nem tudna eleget tenni határidőre, akkor 191 HML. XI-237/13. F. Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. Igazgatósági ülés jegyzőkönyve. 1926. december 13. 124 A devalválódott Korona és az újonnan bevezetett Pengő aránya a következő volt: 125 régi Korona = 1 pengőben számolt fillérrel, vagyis a bankokban a régi Korona beváltásakor 12 500 Koronáért 1 új Pengőt adtak. 48
