Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
a hátralékban lévő teljes vételár összegét, azaz 269 788 210 korona tőkét és kamatait ki kell fizetni, s ugyanakkor a kézizálogba adott összesen 11 401 db kőedénygyári részvényt a tartozás kiegyenlítésére nyilvánosan eladja a hitelező Egyházmegyei Takarékpénztár.125 1926 tavaszán igen súlyos fizetési gondokkal küzdött az Egyházmegyei Takarékpénztár. Az Egri Főkáptalan a bank gazdasági helyzetének a javítására 10 milliárd koronás (800 000 pengő) 20 éven át törlesztendő, 10 évig kamatmentes kölcsönt adott. Majd a Főkáptalan kérésére 1926. április 10-én a Pénzintézeti Központtól kapott a bank 5 milliárd korona (400 000 pengő) kölcsönt. A kölcsönökkel a Takarékpénztár likviditási gondjai megoldódtak, alaptőkét tudtak emelni, a tartozásokat leírhatta és forgótőkéhez jutott.126 A fentiek ellenére a Takarékpénztárt 1926-ban 1,5 milliárd korona értékű veszteség érte. 1926 tavaszától dr. Sebeők Endre, aki a gyár főrészvényese lett, irányította a kőedénygyár működését. 1927. január 15-től az Egri Főkáptalan dr. Sebeők Endre helyett új ügyvezető igazgatót jelölt ki a Takarékpénztár élére. E napon már Sebeők olyan jelentést tárt elő, amelyben a gyárral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „aggodalommal néz a jövő e/é”.127 1927. március elején az Igazgatói Tanács ülésén már úgy fogalmaztak: a kőedénygyár a legrosszabb körülmények között áll, és az összeroppanása rövidesen várható.128 Nem egészen egy hónap múlva a pénzintézet vezetősége fellélegezhetett. 1927. április első hetében az Egri Főkáptalan engedélyezte a vállalati tartozásoknak és részvényérdekeltségeknek a leírását az általa nyújtott 10 milliárd koronás betétszámla terhére. E hitel révén az összes vállalati tartozást és részvényérdekeltséget kiemelték a Takarékpénztár állományából, s azokat egy, a Főkáptalan részére nyitott könyvbe átvezették. A feltételek úgy szóltak, hogy ha a vállalatok likvidálásából vagy értékesítéséből bármilyen jövedelem származna, az a Főkáptalané.129 1927. június elején az egri Főkáptalan a Takarékpénztár újjáépítése végett lemondott a 10 milliárd koronás kölcsön követeléséről, és azt a pénzt, amely az 5 milliárdos Pénzintézeti Központi kölcsönből megmaradt (2,7 milliárd korona) is a bank rendelkezésére bocsátotta. 1927. június 4-én a pénzintézet kimutatása szerint a vállalatok folyószámla-tartozása a következő volt: Érseki ne HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. július 2. 126 HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. május 14. 1 27 HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. január 15. 198 HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. március 12. 129 HML. XI-237/3. A. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1927. április 9.
