Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
A hazai kerámiaipar ez időben egyre mélyülő válságba került, valójában csak az exportálásnak voltak bizonyos lehetőségei a századvégi kamarai jelentések alapján. Az 1899-es jelentés szerint az osztrák kerámiaipar versenye egyre lejjebb szorította az árakat, emellett a hazai gyárainkat sújtották a magas szállítási költségek. A kőedénygyártáshoz szükséges nyersanyag egy részét (fÖldpát, ólommáz) külföldről kellett beszerezni. Üzemeink panaszkodtak az a szakmunkások hiányáról, valamint egy kerámiaipari kísérleteket végző hazai intézmény felállításának a sürgősségéről.77 1901- ben Nagy Zsigmondék tervbe vették, hogy a vállalatot áttelepítik Egerbe, nem újítják meg a szerződésüket, és szakértők véleményére támaszkodva kívántak új kőedénygyárat alapítani.78 Az üzem telephelyének áthelyezését az motiválta, hogy Apátfalváról vasút hiányában drágábban és körülményesebben szállíthatták el a készárut. Az azévi kamarai jelentés szerint az iparágat sújtotta az ólommáz, bórax, kobalt, hamuzsír és tüzelőanyagok árának nagymérvű emelkedése. Panaszkodtak a külföldi áruk versenye miatt. A vállalatok jövedelmezőségét sújtották a magas vasúti szállítási díjak. Az apátfalvi gyár magyaros stílusú termékei iránt, ha nem is mutatkozott nagyarányú kereslet, de sikerült exportálniuk kisebb tételt, amely a párizsi világkiállításon szerzett összeköttetésekkel magyarázható.79 1902- ben a magyar gyárak megpróbálkoztak egy árucikkük, a tányérok árának szabályozásával, de ez nem sikerült. Változatlanul erős volt a porcelán, kőedény és más áruk versenye.80 1903- ban csak az apátfalvi gyár termelt a kamara területén az egész év során. A kamarai jelentés szerint az osztrák porcelán- és kőedénygyárak hihetetlen mértékben előretörtek a magyar piacon. A tömegesen behozott olcsó árukkal, amelyek a jelentés fogalmazása szerint selejtesek voltak, a hazai üzemek nem tudtak versenyezni. Továbbá rontotta a magyar gyárak pozícióit az is, hogy az osztrák gyárak a magyaros ízlésű és jellegű áruikat mint „nemzeti" terméket forgalmazták. Ilyen viszonyok között a hazai készítésű termékek ára tovább csökkent, miközben a magas vasúti fuvardíjak is sújtották a magyar vállalatokat.81 Az erős verseny miatt a hazai üzemek jelentős árengedményekkel értékesítették áruikat, s így ha, volt is forgalom, az szinte semmi hasznot nem hozott. 77 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1899. évről. 11-12. 78 Egri Újság, 1901. V. 9. 5. 79 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1901. évről. 33. on A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1901. évről. 36. O I A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1902. évről. 73-74. 30
