Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
ták fel.33 Molnár László kutató szerint 1843-tól fennállt az edénygyár. Ezt tekintették 1968-ban hivatalosan is elfogadottnak, amikor a bélapátfalvi kőedénygyár létrejöttének 125. évfordulóján kiállítás nyílt.34 Katona Imre kutatónak 1972-ben megjelent tanulmányában sikerült bebizonyítania, hogy a gyár 1835-ben üzemelésre készen állt.35 Természetesen továbbra is maradtak a gyár létesítésével kapcsolatban megválaszolatlan kérdések. Például: pontosan mikor épült fel az üzem, s ki létesítette azt. A legújabb adatok szerint az üzem alapítása 1832-ben történt, s az edénygyártó fabrika működtetésének az ötlete egy Riger nevezetű vállalkozó személyéhez köthető. ,, Bizonyos Riger nevezetű [vállalkozó], ki Apátfalván evőedény fabrikát akar felállítani s evégre, hogy azokat inkább eladhassa, itt már a városháza alatt [Egerben] boltot is árendált, azonban a föld edénynek alkalmatlan lévén, czélját el nem érhette és mindenébül kipusztult, azért a boltnak árendájátul le is mondott, az félesztendei cenzust azonban 90 Ft-ban lefizetvén, a bolt kultsait általadta. ”36 Sajnos Rigerről többet nem tudunk. Az viszont tény, ha Riger Egerben már boltot bérelt az akkori belváros piacterén álló városi tanácsház földszintjén, akkor az üzemet addig fel kellett építenie. A jegyzőkönyvi bejegyzés elárulja azt is, hogy miért nem sikerült az üzemet elindítani, ui. nem talált a vállalkozó megfelelő, jó minőségű agyagot a környéken. A jó minőségű agyag beszerzése a későbbi üzemeltetőknek is sok gondot és fejtörést okozott. A vállalkozás kudarcba fulladt, Riger anyagilag tönkrement, de az edénygyártó fabrika elkészült, s miután a tulajdonos az Egri Papnevelő Szeminárium, az is kikövetkeztethető, hogy Riger a saját vagyonán kívül bizonyára a Szeminárium pénzkölcsönét is igénybe vehette. Csak ezzel magyarázható, hogy ettől kezdve az iratokban mindenütt a Szeminárium az üzem tulajdonosa. A fentiekből az is kikövetkeztethető, hogy a Riger-féle evőedény fabrika a Bélkő lábánál álló apátsági templom mellett épülhetett fel, s bizonyára az ő kezdeményezésével egyidőben elkezdődött vagy megtörtént az ott álló épületek üzemi célú átalakítása. Riger apátfalvi edénygyártó üzemére talált adataink alapján új megvilágításba kerülnek Schnir András porcelángyártási kísérleteire található utalások. A bélapátfalvi kőedénygyár első bérlője Schnir András volt. Nem maradt 33 WARTHA V., 1892. 139.; CSÁNYI K., 1954. 45-46. 34 MOLNÁR L., 1968. 2. 35 KATONA I., 1972. 270. 3^ HML. V-l/a/99. Eger város 1832. évi tanácsjegyzőkönyve. 734. lap. 1724. szám. 19
