Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

fenn az a szerződés, amelyet a bérlő kötött a tulajdonossal. Ránkmaradt Schnir András levele, amelyet 1835. január 14-én írt a Szeminárium rektorának.37 Schnir leveléből kiderül, hogy 1834-ben már mint bérlő Apátfalván tartózkodott. A termelést elkezdte, mert a két fabrikáns legénynek minden hónapra 68 frt-ot, míg a napszámosoknak havonta 30 frt-ot kifizetett. Ezenkívül anyagot vett. Jövedelme még nem származott a gyártásból. Emellett az ő felesége és leánya működtette az apátfalvi fürdőt is.38

4. kép. Az apátfalvi köedénygyúr látképe 1854-böl. VAMOT !.. 1854. 84-85.

Schnir leveléből megtudjuk, hogy az edénygyártó fabrikánál minden készen állt, viszont a folyamatos termeléshez kellett volna 200-250 fit. Az is egyértelműen kiderül, hogy ezt a létesítményt Schnir építette fel, ehhez a saját, pénzzé tehető javain kívül kölcsönt vett fel még egy ismeretlen fabrikáns tár-in

HML. XII-9/34. 566. sz. 1835. Schnir András apátfalvi fabrikans jelentése az ellene felhozott vádakra.

T O

Apátfalván a Bélkő lábánál fakadó három forrásnak a vizére egy fiirdőházat építettek még 1826 előtt, amelynek a megszűnése 1854 előttre tehető, mert addigra a Földváry testvérek befejezték az apátfalvi kőedénygyár bővítési munkálatait. - CSIFFARY G., 1995. 3.

20