Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
téneti, jelentőségükön is túlnő az a tény, hogy a katonai építési munkaszervezet és annak hivatalai létrehozásával a XVI-XVII. századi Magyarországon a legnagyobb építtető mégis csak a királyi hatalom volt, ha nem is olyan közvetlen mintakép formájában, ahogyan az a középkor folyamán volt. A királyi hatalom által építtetett és fenntartott végvárak, főleg azonban azok építőinek országos méretű működésén keresztül hatott Bées a másfél évszázados török elleni harc közepette a hátország építészeti képének alakulására, amely — bár szegényebb formában - így lett az akkori Habsburg monarchia egész területére jellemző, középeurópai későreneszánsz és korabarokk szerves része. JEGYZETEK * A megadott terjedelem csupán a téma rövid összefoglalására ad lehetőséget. Az összefoglalás többnyire nyomtatásban megjelent forrásokra támaszkodik. Célja a XVI-XVII. századi végvárakkal foglalkozók figyelmének felhívása egy eddig nem tárgyalt összefüggésre és annak a kor általános építészeti, ezzel együtt művelődés- és technikatörténeti képére gyakorolt hatására. Első, bővebb kifejtése 1987-ben készült a Magyar Építőművészek Szövetsége és az akkori Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium két évenkint meghirdetett építészettörténeti tanulmánypályázatára, ahol első díjat nyert. Ezt követően rövidebb förmában került be a MTA Művészettörténeti Kutató Csoportja /ma Művészettörténeti Kutató Intézete/ által tervezett, a magyarországi művészet történetét tárgyaló kiadvány sorozat mai napig meg nem valósult XVI. és XVII. századi köteteinek kéziratába. 1. Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Első folyam. Bp. 1931, 98-132., a továbbiakban: Pataki. 2. Pataki Vidor: i.m. 118-119. 3. Pataki Vidor: i.m. 118-119. 4. Pataki Vidor: i.m. 119. - a címekben, elnevezésekben ebben a kezdeti korban még nem figyelhető meg állandóság és következetesség, “a hivatali ügyek még nincsenek modem szigorúsággal elkülönítve” - írja. 5. Pataki Vidor: i.m. 123. 6. Maggiorotti, Leone Andrea - Banfi, Florio: Győr vára. Hadtört. Közi. XXXIV. /1933/, 7. 7. Borbiró Virgil — Valló István: Győr városépítés története. Bp. 1956, 95. 8. Pataki Vidor: i.m. 114-115. 9. Maggioroti — Banfi: i.m. 16. 10. U.ott, 11. 11. Pataki Vidor: i.m. 126-127. 12. Pataki Vidor: i.m. 121. 13. Pataki Vidor: i.m. 126. - Itt jegyezzük meg, hogy sem a kétségtelenül Poppendorf nevét viselő, sem a Nikolaus von Salm- mai együtt szignált tervvariáns nem lehet az ő művük, mert bár jártasaknak kellett lenniük a hadiépítészetben, rangjuk és beosztásuk túl magas volt ahhoz, hogy maguk készítsenek tervrajzokat. Eger 170
