Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
várának kiépítése a század végéig Ottavio Baldigara terve alapján történt, amit aligha lehetett volna véghezvinni, ha a bécsi kormányzatban vezető szerepet betöltő Poppendorf és Salm személyesen készített volna tervrajzokat, ebben az esetben ugyanis azokat valósították volna meg. Az általuk aláírt rajzok véleményünk szerint olyan további tervvariációk, amelyeknek Poppendorf és Salm engedélyező aláírói voltak. 14. Pataki Vidor: i.m. 121-122. 15. Pataki Vidor a XVI. századi magyarországi végvárak építésében szereplő idegen építészek, mesterek, pallérok, segédek és egyéb beosztottak nevét kevés kivétellel magyar sorrendben, a keresztneveket pedig magyar formában közli. Mindezt annak ellenére teszi, hogy műve 24. jegyzetében megállapítja: “Az idegen nevek írásában teljes következetlenség uralkodik forrásainkban: az olasz neveket, hol magyarosan, hol németesen, de legtöbbször latinosán írják, ... Hogy ne vétsünk ott, ahol biztosan nem javíthatunk, jobbnak láttuk az eredeti kiejtés megállapításának biztos eredményt úgy sem adó próbálgatása helyett, forrásainkhoz betűhíven ragaszkodni a tulajdonnevek írásában.” 16. Pataki Vidor: i.m. 125 17. Pataki Vidor: i.m. 128. 18. Pataki Vidor: i.m. 122, 124. 19. 1577-ben Johann Rüber Felsőmagyarországi főkapitány kérte, nevezzenek ki Kassára állandó építési biztost. Az akkor tartott országos haditanácskozáson valamennyi főkapitányság területére javasolták az ilyen beosztású szakember kinevezését. Minderre Geöcze István'. Hadi tanácskozások az 1577-ik évben. Hadtört. Közi. VII. /1894/, 664-665. 20. Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez. Budapest Régiségei. XVIII. /1958/, 313-363. 21. Pataki Vidor: i.m. 107. 22. Détshy Mihály: Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. Az Egri Múzeum 1963. Évi ll.l Évkönyve, 177., 29. jegyzet. 23. Kühnei, Harry: Die landesfürstlichen Baumeister der Wiener Hofburg von 1494 bis 1569. Anzeiger der phil.hist. Klasse der Österreichischen Akademie Der Wissenschaften. Jhg. 1959. No. 24. - Uő: Die Hofburg zu Wien. Graz-éKöln, 1964. - Uő: Die Hofburg. Wien-Hamburg, 1971, az 59. jegyzetben az egész téma összefoglalásával. - Feuchtmüller, Rupert: Kunst in Österreich. I. Wien 1972, 213 24. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946, 49-61, 119124. 25. Feuchtmüller, Rupert i.h. 26. Pataki Vidor i.m. 105. 27. Pataki Vidor i.m. 104. -Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. Hadtört. Közi. I. /1888/, 64-85. - Gömöry Gusztáv: Mennyivel járultak az örökös tartományok a háború költségeihez 1592-ben. U.ott. VII. /1894/, 397-400. 28. Kühnel, Hány és Feuchtmüller, Rupert i.m., valamint Thieme-Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XXXII. /1939/, 462. 171