Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Kelenik József: A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a Magyar Királyságban a XVI. század második felében
méltó, csak jóval szükségesebb dolog volna kiemelt figyelmet fordítani egy másik, egy XX. századi reformfolyamatra. Nevezetesen a koraújkorral foglalkozó magyar történetírás megújulására. Mert — ahogyan arra Várkonyi Ágnes már többször felhívta a figyelmet — a hadügyi forradalom tágabban értelmezett témaköre kiváló lehetőség arra, hogy történetírásunk végre meg- és elismertesse történelmünket az ismeretek hiányában néha meglehetősen egyoldalú képet kialakító "európai" történetírással. JEGYZETEK 1. Az állam és a hadügyi forradalom kapcsolatára lásd Christopher Duffy: The Military Revolution and the State 1500-1800. Exeter, 1980. A politika és a katonai változások kapcsolatát Brian M. Downing: The Military Revolution and Political Change. Origins of the Democracy and Autocracy in Early Modem Europe. Prin- cetown, 1992.című könyve mutatja be a legjobban. A gazdasági hatásokra Id. J.M. Winter ed.\War and economics Development .Cambridge, 1975., benne Geoffrey Parker. War and economic Change : the economic cost of the Dutch revolt. A háború és a társadalom kapcsolatát vizsgálják a következő munkák André Corvisier: Armies ans Societies in Europe 1494-1789. Bloomington, 1979., John Rigby Hale: War and Society in Renaissance Europe. Baltimore, 1985., Geoffrey Parker: The Military Revolution. Cambridge, 1988., Frank Tallett: War and Society in Early Modem Europe 1495-1715. London, 1992. A társadalomtörténeten belül külön csoportot képvisel az ún. "Sozialgeschichte", amelynek két legjelesebb munkája Fritz Redlich: The German Military Enterpriser and his Workforce, Wiesbaden, 1964., illetve Peter Burschei: Söldner im Nordwestdeutschland des 16. und 17 Jhdts. Göttingen, 1994. 2. Ezt látszik egyébként alátámasztani, hogy Perjés Géza egyik 1970-ben angolul is megjelent munkájára (Army provisioning, logistic, and strategy in the second half of the seventeenth century. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 16. 1970.) viszont sok külföldi szerző hivatkozik. 3. A német nyelvű forrás kiadása teljesen megbízhatatlan, hemzseg a fordítási hibáktól és leiterjakaboktól. Geőcze már a résztvevők neveinek felsorolásánál is jónéhány hibát ejtett. Nála a következő személyek szerepelnek: "... báró Gundaker Teuffel András, Starhenberg úr, báró Wolffberger.. " Ezzel szemben az eredeti szöveg így szól: "... Andree Teuffel, Gundaker herrn von Starhenberg, Wolff Järger bárók..." Az eredeti szöveg egyik fejezetének címe A magyar nehézségeket(Schwerheit) illetően. Ezt Geőcze nyilvánvaló olvasati nehézségekkel küzdve A magyarok gyengeségét (Sclnvachait) illetöen-nek fordítja.Egy másik szövegrészt így ad vissza: " ... a legtöbb baj abból származott, hogy a magyarok és németek nem egyenlően vonultak be... ", holott a helyes fordítás így hangzana: "... a legtöbb baj abból származott, hogy a magyarok és németek között nem volt egyetértés...". A német Wagen mit Doppelhaken kifejezést így magyarítja: "szekerek kettős kapcsokkal", holott a 38
