Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
1. A kialakulás XVI. századi évtizedei A Győrött székelő, „A Duna és a Balaton közötti Főkapitányság” várainak építését irányító Süss vagy Suess Orbán főfelügyelő munkásságát ismertetve Pataki Vidor elmondja, hogy amikor 1577-ben a melléje beosztott másik felügyelővel, Bemardo Magnóval együtt beadta lemondását, azt a Haditanács nem fogadta el, hanem Salm Miklós gróf győri főkapitányt „obrister baucom- missarius” címmel rendelte föléjük. Salm azonban személy szerint katona volt és nem építési szakember. Kinevezésével kapott címe azt kellett, hogy jelentse, vele királyi biztost állítottak a főkapitánysága területén folyó építkezések élére5. Az oly fontos, a Bécs felé vezető utat lezáró Győr végvárának építésében a fenti eset nem volt az első. Már 1541 és 1543 között Filippo Tomielli császári tábornok volt a várépítés ilyen fokú irányítója, amelyhez akkor Nádasdy Tamás országos főkapitány szervezte a környező megyék robotmunkáját és amelyet az építész Pier Antonio Tarducci vezetett.6 1552-ben a győri várépítést legfőbb szinten Móric szász herceg irányította.7 1577 után tehát Salm generális „kormánybiztos” keze alatt Süss és Magno kerületi építési felügyelők működtek Győrött. Ebben a tisztségben sem ők voltak az elsők. Előttük az 1550-es években Francesco Benigno, a 60-as évek első felében pedig maga a várat tervező Pietro Ferabosco viselte ezt a címet. Pataki adatai szerint a felügyelők, a superintendensek mellett építési írnokok is működtek Győrött, 1556-ban Pollath Jeromos, 1572-1577 között és az 1580- as évek elején Wolf Jobst.8 1563-ban az építkezést felülvizsgáló szakértőknek járó pénzt Schabl győri fizetőmester utalta ki.9 Az építőmunkát ugyanakkor Bamardo Gabellio mester keze alatt 60 főnyi kőművesmester, azok pallérjai és segédei végezték.10 A győri vár építése ezek szerint a XVI. század második felében királyi biztos irányítása alatt folyt, a munkát építési felügyelők vezették, az azon dolgozó mestereket, pallérjaikat és segédeiket az építési írnok készítette adminisztráción keresztül külön fizetőmester fizette. Ehhez a Győrött megállapítható szervezethez hasonló volt a Pataki által felsorakoztatott adatok alapján Egerben is. A sikertelen török ostrom után az ottani vár építésére 1569-ben Ottavio Baldigarát nevezték ki tervező és irányító építésznek. Tervrajzait Franz von Poppendorfhoz, a Haditanács tagjához kellett felterjesztenie. Eger várának építésére a szakirodalom szerint maga Poppendorf is készített egy terv változatot, s így Baldigarának — Pataki szavaival élve - „az Eger építésére vonatkozó tervezésben Poppendorf, Bécs főépítőmestere az osztályostársa”.11 Az osztrák főnevességhez tartozó Poppendorf, az udvari arisztokrácia tagja azonban éppúgy nem volt építész, ahogyan Győr esetében Salm gróf sem, még ha jártas is lehetett az építészetben. Pataki adataiból éppenséggel az derül ki, hogy Bécs erődítésének volt a királyi biztosa, később pedig a horvát és a 155
