Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Kenyeres István: A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században
kezik a számtartó (racionista), aki a provizor mellett teljesített szolgálatot, majd a porkoláb vagy castellanus, azaz várnagy és helyettese a vicecastella- nus, az alvárnagy, akik a katonai dolgokért tartoztak felelősséggel.8 Erdélyben a gyalui uradalom élén a provizor állt, akinek a feladata volt a gazdaság ügyeinek irányítása és ellenőrzése. Segítőtársa a viceprovisor (aludvarbíró) és a racionista (számtartó) és csak utánuk következik a várra gondot viselő porkoláb.9 A királyi kézben és a kamarák kezelésében lévő birtokokon azonban megjelenik a közigazgatásban megvalósulni kezdő tendencia, azaz a katonai és gazdasági ügyek adminisztratív és gyakorlati szétválasztása.10 Ezen várak élére királyi kapitányok {capitaneus, praefectus, ritkán castellanus), melléjük pedig szintén az uralkodó által kinevezett udvarbírók (provisor, Hofrichter esetleg Burggraf) kerülnek. A kapitány általában a végvidéki főkapitány (illetve 1556-tól a Haditanács) alá tartozik, az udvarbíró pedig a kamarától kapja utasításait és a kamarának is tartozik számadási kötelezettséggel. Lényeges kiemelni azt, hogy a kapitány és az udvarbíró egyenrangú, egyik sem avatkozhat bele a másik hatáskörébe. Természetesen a várkapitány a gyakorlatban nagyobb befolyással bírt, mivel a provizor időnként nem nélkülözhette a katonai segítséget. A kamara esetenként ellenőrt (rationista, contrascriba) is küldött ki az udvarbíró mellé, annak ellenőrzésére, de ez általában akkor fordult elő, amikor ugyanazon személy viselte a kapitányi és provizori tisztséget.11 Azonban a fenti rendszer nem mindenhol alakul ki. Szigetváron például a század közepén „a jövedelmek behajtását a várbirtok prefektusa vagyis tiszttartója (kiemelés tőlem - K. I.) irányította. Ez voltaképpen maga a vár kapitánya volt. ... Természetesen a kapitány mint a vár prefektusa volt a felelős a kiadásokért is. A kapitány elszámolással tartozik mind a bevételekről, mind a kiadásokról: ahogyan korábban az ő familiáris urának, most a kamarán keresztül a királynak."12 Egerben Rúzsás Lajos szerint a vár tisztviselőinek élén a kapitány vagy várnagy állt (capitaneus, castellanus, praefectus). O segítette az udvarbírót a jövedelmek beszedésében, ha az csak erővel volt lehetséges, a jövedelmek kezelésébe azonban nem szólhatott bele. 1564-től, mikor a püspök a vár és az egyházmegye jövedelméről lemondott, az uralkodó már olyan kapitányt nevezett ki, akinek sokkal nagyobb hatásköre volt.13 Sugár István szerint csak 1579-től vezették be az új gazdaságirányítási rendszert, amikor királyi utasítás rendelte el, hogy a vár gazdasági irányításáért az egri főkapitány a felelős és ő nevezi ki a provizort is. A provizor kezében futottak össze a vár gazdálkodásának szálai, feladatához tartozott annak irányítása és felügyelete, „ami tekintettel a messze elnyúló dézsmaterületekre, s a török hódoltsággal való szomszédságra, nem volt könnyűnek mondható.” Fontos feladata volt a gazdasági év végén a kamarához benyújtandó elszámolások pontos vezetése és elkészítése.14 Sugár a vár gazdasági és adminisztrációs 125
