Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.2. Univerzitás és bibliotéka

könyvtáraikat (Pécs, Kalocsa, Vác, Nyitra, Veszprém, Gyulafehérvár) s ebben a szellemi országépítésben jelentékeny szerep jutott Egernek.

A püspöki könyvgyűjtéssel és könyvtárlétesítéssel a szakirodalom régóta foglalkozik. Az itt felhalmozott szellemi kincseknek - a már említett Kazinczy Ferencen kívül - lelkes méltatója volt Toldy Ferenc, aki 1853-ban ismertette egri útjának emlékei között az általa megtekintett könyvritkaságokat.215 A könyvállomány értékelő számbavételét Albert Ferenc könyvtáros kísérelte meg több tanulmányban is, majd Michalek Manó „szakszerű cím- jegyzékei”-nek kötetei, a nyomtatott katalógusok teremtettek alapot az érdemi áttekintéshez és kutatáshoz.216 Leskó József kisebb-nagyobb cikkei közül elsősorban a Garampi nuncius egri kapcsolataira vonatkozó írása emelkedik ki, ebben sok adatot feltárva mutatja be, hogy az olasz bibliofil tudós mennyire meghatározó szerepet játszott a könyvállomány kialakításában.217 A könyvgyűjtés megszervezéséről, s ezen belül is főképpen a csillagászati szakkönyvek beszerzéséről és állagáról Kelényi B. Ottó adott közre értékes adatokat, tőle tudjuk, hogy a püspök és könyvtárosa, Büky József igen nagy gonddal választotta ki azokat a külföldi szaktanácsadókat, akik segítséget nyújtottak a könyvtár létesítéséhez.218

A könyvtár értékeinek bemutatásához alapvető munkával járult hozzá Ivá- nyi Sándor, aki a kézirattár katalógusát készítette el, valamint az egri nyomtatványokat vette számba. Az eredmények legújabb öszegzője, Antalóczy Lajos mindezek alapján gazdag áttekintést adhatott a könyvtár történetéről, legfontosabb jellemzőiről és kiemelkedő értékeiről, hangsúlyozva egyben azt is, hogy számos ponton lenne célszerű további kutatásokat végezni, így pl. az egyes tudományágak reprezentáns műveinek számbavételével fontos tudománytörténeti megállapításokat lehetne tenni.219

E figyelemfelhívás jogosságát messzemenően igazolják a könyvtár szlavisztikai anyagának újabb vizsgálatai. A 46 tételt számláló szakkatalógus összeállítása és közreadása egyrészt felhívja a figyelmet a könyvállományon belül tematikai szempontból elkülönülő állagra, másrészt pedig Egernek interetnikai közvetítő szerepére is utal, részint a Munkácsi Görögkatolikus Püspökséghez tartozó, az ortodox rítust követő kárpátaljai szláv hívek irányába,

215 TOLDY Ferenc, Egri szünnapok. In: Új Magyar Múzeum, 1853, lO.sz. 517.

216 ALBERT Ferenc: Heves és Külső-Szolnok. vármegyéknek leírása. Eger, 1868, 124; MICHALEK Manó: Az egri érsekmegyei könyvtár szakszerű czímjegyzéke. Eger, 1893.

217 LESKÓ József: Garampi József nuncius és egyházmegyénk. In: Egri Főegyházmegyei Közlöny, 1921, 141, 143.

218 KELÉNYI B. Ottó: Eszterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára... . In: Stella, 1930, 1-2. sz. 22-38.

219 ANTALÓCZY Lajos bevezető tanulmánya az Iványi-féle katalógus (1993) előtt.

97