Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.2. Univerzitás és bibliotéka

részint pedig az Egerbe került szerb (és kisebb részben görög) menekültekkel kapcsolatban. Földvári Sándor újabb tanulmányai jelzik, hogy a püspöki könyvtár anyagának elemzése nemcsak könyvtörténeti, hanem szélesebb értelemben vett művelődéstörténeti tanulságokat is ígérnek.220

A számos kutatási terület közül jelen eszmefuttatásunk csupán egynek a vizsgálatát tűzheti ki céljául. Figyelmünket Eger irodalmi életének múltjára irányítva arra a kérdésre keresünk választ, hogy vajon a püspöki könyvtár megszervezése elő tudta-e segíteni a város szellemi életének fejlődését, képes volt-e valamilyen mértékben szellemi központtá válni, előmozdította-e a püspöki székhely korszerűsödését a felvilágosodás országos méretű térhódításának idején. Egyáltalán: hozott-e valamilyen változást a város életében a rendkívüli anyagi áldozattal létrehozott bibliotéka, gyakorolt-e ösztönző hatást literátorokra, tudósokra, egyházi vagy világi alkotó értelmiségiekre?

Mindenekelőtt a könyvtárat létrehozó püspöki szándék két alapvető jellemző vonására célszerű utalnunk. Az egyik az, hogy Eszterházy könyvgyűjtése szorosan kapcsolódott az egyetemalapítási tervekhez, s e téren leginkább a pécsi Klimó-féle kezdeményezéssel mutat hasonlóságot. Nem csupán a barokk reprezentáció igénye irányította a püspök lépéseit, noha természetesen a tudomány szentélyének szánt líceumi épület architektúrájától és festészeti koncepciójától ennek kielégítése egyáltalán nem idegen. A díszterem azonban igencsak praktikus célokat szolgált, itt rendezték meg a disputákat, az egymással szemben kialakított erkélyekről téziseiket védték a vizsgázó teológusok, s a négy egyetemi fakultás jelképes ábrázolásai is az univerzitás működését kívánták sugalmazni. A reprezentatív könyvtárterem boltozatán a Concilium Tridentinum ábrázolása ugyancsak kettős célú: lennyűgöző művészeti teljesítmény, dekoráció egyfelől, de nagyon is tudatos teológiai állásfoglalás is másfelől, annak egyértelmű kimondása, hogy a zsinati szellem vezérli az egyházmegye vezetését, tudományos tevékenységét, könyvgyűjteményének összeállítását is. Ha a zsinat dekrétumai az irányadó normák, akkor nyugodtan elhelyezhetők a polcokon Luther, Melanchthon, Kálvin művei, az összes pogány és „heretikus” szerzők kötetei, s így a püspök érthető módon vásárol220 FÖLDVÁRI Sándor - OJTOZI Eszter: Az. egri Főegyházmegyei Könyvtár cirill betűs és glagolita könyvei. Debrecen, 1992; FÖLDVÁRI Sándor: Eger szerepe a kárpátaljai görög katolikus kultúrában. In: Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán. Szerk. BEKE Margit és BÁRDOS István, Esztergom, 1994, 297-304; U5. Adalékok az. Egri Főegyházmegyei könyvtár cirill és glagolita nyomtatványainak proveniencia-kérdéséhez, MKSz, 1992, 169-173; Minderről összefoglalóan vö. FÖLDVÁRI S. kandidátusi értekezése: A felvilágosodás és a nemzeti megújulás hatása a kárpátaljai ruszin, görög katolikus értelmiségre. Debrecen, 1996 (kézirat).

98