Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.2. Univerzitás és bibliotéka
dományok műhelyének” berendezését szívügyének tekintette, nagy gonddal irányította, s a részletek kidolgozásában aktívan közreműködött. Az egri egyetemalapítási kísérletekre és szándékokra nézve a szakirodalom összegyűjtötte és feldolgozta a forrásokat. Az úttörő munkát e téren Udvardy László végezte el, majd Soós Imre tanulmánya adott részletes átekintést a kérdéskörről.212 Ő hangsúlyozta először, hogy az egri universitas gondolata Barkóczytól származik, aki eleinte háromfakultásos akadémiára gondolt (bölcselet, teológia, jog), s csak 1751-ben vetette fel először az orvosi kar gondolatát. Ekkor azonban Perliczy János Nógrád vármegyei tisztiorvos előterjesztése eredménytelen maradt, Mária Terézia nem támogatta az elképzelést. Ezt követően hívta Egerbe Barkóczy Nagyváradról Markhót Ferencet, aki azután 1763-ban ismételt előterjesztést készített. Sajnálatos módon ez is eredménytelen maradt, sem a királyi udvar, sem pedig az akkor már esztergomi érsek Barkóczy nem támogatta ekkor az egyetemi privilégium megadását. Ennek ellenére a Schola Medicinalis Agriensis 1767-ben megkezdte gyakorlati tevékenységét, megelőzve ezzel a nagyszombati egyetemet. Mivel azonban az uralkodónő inkább a Bécshez jóval közelebb eső intézményt támogatta, az egri kezdeményezés elsorvadt, 1774-től már nincsen róla hír. Eszterházy mindent megtett azért, hogy a tervezett egyetemnek méltó épülete legyen a városban, s a líceum dísztermének freskóival is sugalmazni kívánta a négyfakultásos univerzitás egri létjogát. A nagy terv meghiúsulásának okairól nemrég Mészáros István értekezett, joggal hangsúlyozva, hogy a püspök mindvégig — tehát a Ratio educationis kibocsátása után is — kitartott elképzelései mellett, de végül is „alulmaradt a politikai hatalommal folytatott küzdelemben, mert katolikus egyetemet s mert magyar egyetemet akart saját költségén alapítani.”213 A líceum építéstörténetét részletesen feldolgozta a kutatás, freskóiról is beható elemzések születtek.214 Témánk szempontjából ezúttal az Eszterházy- féle könyvgyűjtemény létrejöttére és állományára célszerű figyelmünket fordítani, mivel az adta meg a lehetőséget arra, hogy Egerben valamelyes irodalmi élet kialakuljon. Barkóczy nyomdaalapítása után logikus és szükség- szerű lépés volt egy nagyszabású bibliotéka létrehozása, enélkül a stúdiumok megerősödése nem lett volna elképzelhető, s a szellemi élet táptalaj nélkül maradt volna. A püspöki székvárosok egyébként is versengve alapították 212 UDVARDY, i.m. (101. sz. jegyzet); SOÓS Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754-1777). Eger, 1967. 213 MÉSZÁROS István: Egyetemszervezési tervek Egerben 1754-1958. ETFTK, 1993, 36. 214 LUDÁNYI Gabriella: Gróf Eszterházy Károly és a líceumi freskók programja. Uo. 67-81. 96
