Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.1. Római inspirációk
Hozzátehetjük: nemcsak őt, hanem még a következő évszázad templomépítészetét is jelentékenyen befolyásolta a barokknak ez a jellegzetes alkotása, amely a centrális architektúra sokáig időszerű mintájává lett. Voit Pál szerint Eszterházy borrominiánus rajongása olyan „porta secreta”, amelyen át kell haladnia annak, aki meg akarja érteni a püspök művészeti elveit, építtető szándékait, mecénási törekvéseit. Az ifjú teológus Róma-élmé- nyének későbbi illusztrációi azok a tervrajzok, amelyeket váci püspökként készíttetett a váci székesegyház építéséhez Franz Anton Pilgram bécsi építésszel. Tükrözik ezek a Sant’Ágnese hatását, a tornyok teljességgel annak mintájára készültek.207 Itáliában erősen élő hagyomány volt a mecénás irányító szerepe, amely minden művészeti ágban érvényesült, legfőképpen mégis az építészetben jutott kifejezésre. A zseniális firenzei városépítész és szobrász, Filarete (Antonio Averlino, 1400-1469) építészetelméleti értekezése (Trattato dell’architet- tura. 1464) szerint az épület atyja a patrónus, a megrendelő mecénás, anyja pedig a terveket realizáló művész. Ehhez kapcsolódva felveti a kérdést: „miért volt a múltban annyi tehetséges ember, ha nem azért, mert a fejedelmek jól bántak velük és tisztelték őket?”208 Noha Filarete véleményének komoly ellenzéke is volt a művészet szabadságát féltő alkotók körében, észrevételei mégsem írhatók csupán a patrónus kegyeit kereső, neki hízelgő munkavállaló számlájára. Az újabb - főként szociológiai indíttatású - művészettörténeti kutatás meggyőzően mutatja ki, hogy „a megrendelők nagyon is szerettek beavatkozni vagy legalábbis beleszólni az építkezés menetébe. Néhányan még építészeti értekezéseket is tanulmányoztak.” Carlo Borromeo nemcsak tanulmányozott ilyeneket, hanem még írt is egy traktátust a templomépítészetről, hogy összhangba hozza a tridenti zsinaton elfogadott hittételeket a korabeli építészeti gyakorlattal (Inst- ructiones fabricae et supellectilis ecclesiasticae. 1572). Ebben azt is hangoztatja többek között, hogy a templom alaprajza ne kör, hanem kereszt alakú legyen, így lesz hatásos, lenyűgöző, s értelmezhető is a hívek számára.209 A római környezet, az itáliai mecenatúra hagyománya s Borromeo hatása révén érthető, hogy Eszterházy „architektúrái leckéket vett” az örök városban, s ismereteit püspökként kamatoztatta, jelentékeny mértékben meghatározva építkezéseinek külső arculatát, stílusát, s ezzel természetesen Eger városképét is. Már váci püspöksége idején látszott, hogy eltökélt szándéka a római mű207 Uo. 202. 208 BURKE, i.m. 112, 121. 209 BLUNT, Anthony.- Művészet és teória Itáliában (1450-1600). Budapest, 1990, 106; valamint BURKE, 100. 94
