Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.2. Univerzitás és bibliotéka
vészeti stílus meghonosítása Magyarországon. Itt kívánta - miként Sugár István írja — „kőbe örökíteni papnövendék korának nagy római élményét, s a székesegyház köré akarta varázsolni a Szent Péter Bazilika pompás kollonád- jait.”210 Törekvéseihez mindenben megfelelő partnert talált a már említett Pilgram mester személyében. Az Itáliában tanult építész ugyanis teljes mértékben Borromini hatása alatt állott, művészete Voit Pál szerint „mindvégig Borromini zsenijének visszfényét tükrözi, templomainak homlokzataiban a nagy olasz mester szenvedélyes sík- és vonalritmusát utánozza.” Művész és mecénás tehát egyazon eszmény hatása alatt állott, ennek a Borromini-imitá- ciónak a jegyében készült el a váci katedrális Pilgram-féle tervrajza. Noha az építész halála s a püspöknek Egerbe kerülése miatt a terv ott nem valósulhatott meg, hatása mégis jelentős volt. Ennek felhasználásával épült ugyanis a plébániatemplom Pápán, s ennek alapján készíttetett terveket Eszterházy egy új egri katedrálishoz, de a líceum épületének tervezésekor is felhasználta azokat, s mind Gerl, mind pedig Fellner Jakab figyelembe kellett, hogy vegye őket.211 Végeredményben tehát Pilgram művészeti tevékenysége révén összekötő kapcsot jelentett Róma és Eger között, csakúgy, mint azok az osztrák, cseh, morva mesterek, akik Itáliában tanulták szakmájukat, s azután Magyarországon dolgoztak. Adattáruk elkészült, hatásukat a művészettörténet sok tekintetben feldolgozta, s Eszterházy építészeti mecenatúráját is több tanulmány méltatta. A továbbiakban viszont azt szeretnénk bizonyítani, hogy a barokk műpártoló tevékenység mellett Eszterházy mecenatúrájának egyéb területei is legalább ennyi figyelmet érdemelnek: egyetemalapító törekvései, könyvtárszervező aktivitása, az egyházi élet korszerűsítésére irányuló erőfeszítései, valamint irodalompártoló és könyvkiadói tevékenysége egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy székvárosa a régió egyik szellemi centrumává váljon. A Rómában nyert inspirációk a szellemi élet sokoldalú, tág látókörű mecénásává tették őt, tevékenységének részleteit érdemes tehát feltárnunk és számbavennünk. 3.2. Univerzitás és bibliotéka Eszterházyt többnyire puritán, aszketikus életvitelű, racionális egyéniségnek ábrázolta az eddigi szakirodalom. Ezt a nézetet erősíti, hogy Egerbe kerülése után elrendelte a Fuorcontrasti kastély és a harsányi püspöki nyaraló lebontását, s még a nyomát is eltöröltette a könnyelmű szórakozás eme jelképeinek, a római villákat idéző nyári rezidenciáknak. Ezzel szemben az elődjétől örökölt nagy feladatot, az Univerzitás egri otthonának felépítését vállalta, a „tu210 SUGÁR, 426. 211 HMM, 202. 95
