Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.1. Római inspirációk

életmódja, önfeláldozó ügybuzgalma, az önmutogató barokk pompával szemben a dogmatikai tisztaság és világosság előtérbe helyezése, a papok erkölcsi tisztaságának megkövetelése: alighanem ezek azok az elvek és tulajdonságok, amelyeket Eszterházy Borromeo példája nyomán sajátított el, s maga is ezek szerint élt egri püspöksége idején.204

De nemcsak a nagy egyéniségek, hanem a római környezet tárgyi emlékei is átitatták a fiatal teológus eszmevilágát. Elég volt kilépnie a kollégium kapuján, s máris a barokk Róma művészeti és tudományos centrumában találta magát. A kicsiny San Apollinare téren álló hasonnevű templomot még I. Adorján pápa alapította a 9. évszázadban, s épp Eszterházy tanulmányainak idején renoválta Ferdinando Fuga. A templomban a névadó szent vértanúságát ábrázoló freskót lehetett látni, valamint Loyola Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobrait. A szomszédos utcácskában a 15. századi San Agostino templom reneszánsz homlokzatát csodálhatta meg, belül pedig olyan híres festményeket talált, mint Raffaello Ézsaiás prófétája (1512), Caravaggio Madonnája (1605), Guercino Szent Ágostona, hogy csak néhányat említsünk a fontosabbak közül.205 A templom mellett az 1614-ben alapított Biblioteca Angelica kínálta szellemi kincseit: mintegy ezer ősnyomtatványt, több mint kétezer kéziratot, tízezernél több nyomtatványt a 16. századból, 3000 darabból álló missale-gyűjteményt és még sok egyebet, ami a római egyház múltja és művészi tradíciói iránt fogékony teológusnövendékre minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt. Noha erre adataink nincsenek, elépzelhetetlen, hogy három év alatt a szomszédos épület könyvtári kincseivel a később köztudottan bibliofil Eszterházy ne ismerkedett volna meg.

Naponta megfordulhatott a kollégiumtól pár lépésnyire lévő Piazza Navo- nán is, Róma egyik legharmonikusabb terén, ahol megcsodálhatta Bernini alkotását, a Fontana dei Fiumi (1651) allegorikus szobrait, magasra szökő vízsugarait s a diadalmasan magasba emelkedő obeliszket. A monumentális barokk tér nyugati részén pedig ott áll az a templom , amelyiket Eszterházy egy életre szólóan emlékezetébe zárt, s amelynek látványától magyarországi építkezéseinek idején sem tudott szabadulni: ez pedig a Sant’Ágnese in Agone, Borromini lenyűgöző alkotása. Mint Voit Pál írja: „Borromini Piazza Na- vonán álló templomának áttört tornyai - ahol a sisakokat a tornyok sarkaira állított szabad oszlopkötegek emelik magasba s ezek között és a sisak ovális tetőablakain át a lemenő nap fénye, vagy az örök város egének kékje átragyog - szinte görcsös nosztalgiával tartották fogva Eszterházy Károlyt.”206

204 GALLA Ferenc: Bonoméi Szent Károly hatása Magyarországon. Theologia, 1938, 289-300; 1939, 46-57, 123-134.

205 Roma e dintorni. Milano, 1965, 214.

206 HMM, 204.

93