Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.1. Római inspirációk
Ha elfogadjuk azt, hogy a műveltség terjesztése, színvonalának emelése a felvilágosodás recepciójának egyik előfeltétele, akkor a prímási székbe emelt egri püspököt a felvilágosodást megelőző kor jelentékeny mecénásaként tarthatjuk számon, olyan patrónusként, akinek mentalitásában a késő-barokk főúr öntudata európai látókörrel párosult. Római képzettségén alapuló eszmevilágában a kor szellemi életének és egyházi gondolkodásának számos ellentmondása fejeződött ki, az viszont aligha vitatható, hogy a magyar nyelv és irodalom támogatásában, valamint püspöki székvárosának fejlesztésében maradandó érdemeket szerzett, további fejlesztésre alkalmas kezdeményezéseknek vetette meg alapjait. 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) Eszterházy Károly váci püspököt Mária Terézia királynő 1761. okt. 10-én nevezte ki az egri egyházmegye élére, miután Barkóczy lett az esztergomi érsek. Az új püspök azonban még egy évig Vácott maradt, hogy az ott elkezdett egyházszervezési munkák számára biztos alapokat, rendezett körülményeket hagyjon hátra. Építtető ambícióinak eleget téve lerakta még ott az újonan építendő katedrális alapkövét, rendeztette az egyházmegye archívumát, véghezvitte a városi céhek újjászervezését. Csak 1762. junius 29-én érkezett Egerbe, ahol az alispán fényes ünnepség keretében fogadta őt, majd sor került beiktatására, ahol Batthyány József kalocsai érsek celebrálta a szertartást. Ezzel kezdetét vette Eszterházynak kis híján négy évtizedes egri fő- pásztorsága, amelyet nem csupán időbeli hosszúsága, hanem jelentősége miatt is nevezhetünk önálló korszaknak Eger történetében. Mivel Eszterházy műveltségét, egyházszervezői koncepcióját és mentalitását talán még elődeiénél is erősebben meghatározta Róma-élménye, célszerű ezt megvizsgálni s csak ezt követően fordítani figyelmünket egri bibliofil és irodalmi mecenatúrájának eredményei felé. Annál is inkább így érdemes eljárnunk, mivel épp az őt ért római hatásokat mindeddig csak igen kevéssé vette számba a vele foglalkozó szakirodalom, jobbára csak utalások történtek itáliai szellemi orientációjára, noha ennek figyelembe vétele nélkül egri tevékenysége sem értelmezhető kellő árnyaltsággal. 3.1. Római inspirációk A húsz esztendős Eszterházy Károly 1745. október 29-én este érkezett meg Rómába, hogy pozsonyi és nagyszombati tanulmányai után az örök városban folytassa teológiai stúdiumait. Mind főnemesi származása, mind pedig ki89
