Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.9. Eredmények

sítésének, valójában itt a tradicionális világkép újszerű eszközökkel történő védelméről van szó, arról, hogy a hitvédelem egy erősen változó világban igyekszik megőrizni befolyását, ezért láthatjuk a püspök környezetében is az újdonságok iránti érzék növekedésének jeleit.

Mindenekelőtt a magyar nyelv ügye kap minden korábbinál nagyobb súlyt a püspökség tipográfiájában. Az előző két évtized nagyszombati könyvtermésével összevetve Egerben határozottan megállapítható az anyanyelvű kötetek számának növekedése.19-1 A püspök nyelvi programját a legkülönbözőbb személyek hangoztatják Royer Ferenc nyomdásztól kezdve Gusztinyi kanonokig és Dévay alispánig. Az indítékok természetesen különbözőek, de mind a vallási (imádkozás magyarul), mind a rendi büszkeségtől vezérelt anyanyelvűség (mely szerint a mi nyelvünk sem alávalóbb másokénál) végül is a felvilágosodás nyelvi programjába torkollik. Az anyanyelv terjesztése, pallérozása, magasabb tudományos és szépírói teljesítményekre történő felkészítése a Bar- kóczy-kör aktivitásának kétségkívül maradandó értékei közé tartozik.

Ebben a légkörben, amelyet a katolikus ortodoxia, a rendi-nemesi szemlélet s az anyanyelvi kultusz határozott meg, érett íróvá Orczy, hogy később maga is egy írói csoport vezető egyéniségévé váljon, s a pesti pálos könyvtárban Kreskay Imre által szervezett társaságban hasznosítsa és fejlessze tovább a Barkóczy környezetében szerzett ismereteket és tapasztalatokat.193 194

De továbbvitte a püspök példáján megismert mecénási szellemet Gusztinyi János is, a későbbi nyitrai püspök és főispán, aki főként a piaristák irodalmi munkásságát pártfogolta. Neki ajánlotta Dugonics András : Trója veszedelme (Pozsony, 1774) című prózai eposzfeldolgozásait, s az ajánlásban a mecénásnak kijáró tisztelettel szól patrónusának tudományos érdeklődéséről: „Megmutatta pedig azt Excellentziád, hogy püspöki hivatallyával együtt fényesked- hetnek a józan tudományok, midőn mostanában is öreg Nestor létére az illyenekről gyakran szokott és velősen értekezni”.Minden bizonnyal megnyilvánult Gusztinyi szervező és mecénási tevékenysége egyéb területen is, mert miként Dugonics írja: „Excellentziádat közönséges emlékezetében tartja az egész piaristaság”.

Barkóczy prímási kinevezésével és a megyéből való távozásával a köré csoportosult literátorok szétszóródása is megkezdődött, néhányan elkerültek a megyéből (Orczy, Richwaldszky, majd Gusztinyi), mások nem írnak többé (Ambrosovszky, Kovács, Berényi). Az új püspök, Eszterházy Károly egyrészt

193 ZELL1GER Aloysius, Pantheon Tyrnaviae. Tyrnaviae, 1931.

194 SZAUDER József: Verseghy pályakezdése. In: A romantika útján, Budapest, 1961, 69-70; Verseghyn kívül VITKOVICS Mihály is sokat köszönhet az egri nyelvápoló hagyományoknak, amelyek főként a jozefinizmus visszaszorulása után jelentkeztek. Erről bővebben szól LŐKÖS István előszava Vitkovics válogatott műveinek kiadása előtt, Budapest, 1980, 7.

87