Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.8. Egerből Esztergomba

rigmusok, énekek, versek egyrészt a prímási méltóságba emelést üdvözlik, ahhoz kívánnak szerencsét (gratulationes), másrészt az „árván hagyott” egri egyházmegye „panaszát” is megfogalmazzák (így a propempticum elemei is megtalálhatók benne), s természetesen a püspök mecénási érdemeire is bőségesen utalnak. Noha tudjuk, hogy a közéleti szerepet vállaló szövegek retorikai sablonokból építkeznek, mégis érdemes szemügyre venni közülük a témakörünkhöz tartozókat, mert ezek az adatok is gyarapítják a püspök mecenatúrájával kapcsolatos ismereteinket.

Az Egerből búcsúzó főpap érdemeinek méltatói között van Fejér Antal (megh. 1790 körül), az eperjesi kerületi tábla tanácsosa, a későbbi Argenis- fordító költő, aki barokkosán dagályos című költeménnyel tisztelgett mentora előtt (A Mátra hegyei között mulatozó Nymfáknak éneke, mellyel a herceg Barkóczy Ferenc prímásnak mintegy búcsúzóképpen szomorodott szívvel mondának. 1761). Hangütése - túlzásaival együtt - tipikus.

A jó hír szárnyon jár, ide-is érkezett,

Ferenc Egri püspök Prímásnak tétetett.

Olly buzgó szeretet vagyon kebelében Hogy ha véghez vinné, mi van elméjében,

A Magyar föld lenne első szépségben,

Első gazdagságban, első ékességben.

Nem tudjuk, vajon konkrét tervekre gondolt-e itt a szerző, pontosan tudta-e „mi van elméjében” a püspöknek, vagy csak általános, közismert mecénási hajlamára utalt. Inkább az előbbire kell gondolnunk, mivel későbbi sorai mögött már valóban konkrét tények állnak. Barkóczy irodalmi mecenatúrájáról ugyanis már az előbbi soroknál pontosabb a fogalmazása:

Vajki nagyra tartják, hogy nyelvünk szereted,

Régi magyar írást öszve keresteted,

Áztat új formában ismét kiereszted,

Hevít a szerzőnek eliben téteted.

Feltehetően a posztumuszként kiadott Télémaque-fordításra s a fentebb említett Traxler-megbízatásra céloz itt Fejér, ennek a kötetnek a püspök valóban „eliben tétette” Haller lászló nevét. Természetesen egyéb tények is állhatnak az idézett sorok mögött, hiszen Fejér terjedelmes (bár viszonylag kevés konkrétumot tartalmazó) költeménye arra enged következtetni, hogy közel állt a főpap személyéhez, jól ismerte tevékenységét.184

184 CSÁSZÁR Elemér még a verset Orczyénak tartotta (ItK, 1916, 403). A szerzőségről vő. SZAUDER József, Verseghy pályakezdése. In: A romantika útján. Budapest, 1961, 69.

81