Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.8. Egerből Esztergomba
egyáltaljában, sott, naponként előb meg előb veszi magát és szebben meg szebben virágzik. Mert szaporodnak immár lassan-lassan könyveink, s akik bennek gyönyörködnek; és pedig sokkal inkább, mintsem az idegenekben”. Iliéi a könyvek szaporodásán minden bizonnyal a kassai és egri nyomda- termékek növekvő mennyiségét érti, s azokat a mecénásokat magasztalja, akik „buzgó és példás ösztönzésekkel, bőkezőségekkel az írók pennáját meg nem szűnnek szívesíteni a Magyar munkák gyakorlására: jól s bölcsen által- értvén tudniaillik, melly foganatos, derék segítő eszközök legyenek a könyvek akár mitsoda nyelvnek is előmozdítására”. Orczynak szólnak ezek a sorok, de nyilván a Barkóczy-intenciókra is vonatkoznak, hiszen a megelőző években Eszak-Magyarországon senkinek sem ajánlottak annyi magyar nyelvű könyvet, mint az egri püspöknek.182 Kazinczy Ferenc ugynacsak nagyra becsülte Barkóczy nyelv- és irodalompártoló törekvéseit. 1812. április 15-ei, Vida Lászlónak címzett levelében ezekkel a szavakkal köszöni meg egy - a püspöktől származó - kézirat elkül- dését:„Prímás Barkóczynak kézírását még nagyobb tisztelet érzésével fogom venni, mint a képet, mellyel engem megajándékozni méltóztatol, mert ezen a papíroson az a kéz nyugodott, mely méltó minden hazafinak csókjára. Ő szerette a Nemzetet, s már akkor is szerette annak nyelvét, noha pap volt, mikor mások aludták a veszedelmes álmot”.183 Kazinczy, aki a püspöknek részint kortársa volt, részint közvetlen utókorát jelentette, felismerte a főpap törekvéseinek jelentőségét, s ő jelölte ki elsőként helyét a korabeli műveltség előmozdításának folyamatában, a 18. század végi nemzeti művelődési program előkészítői között. 2.8. Egerből Esztergomba Barkóczy mecénási tevékenységének eredményeit számbavéve már eddig is együttesen kellett szemlélnünk egri és esztergomi éveit, mivel a két szakasz nem választható el egymástól, az Egerben elkezdett patronálási folyamatok több esetben már prímási évei alatt fejeződtek be, s a másfél évtizedes egri tartózkodástól a mindössze négy esztendei esztergomit egyébként sem lehet mereven elválasztani, a patronáltak magasztaló szavai sem tesznek különbséget a mecenatúra helyszínét illetően. Az Egerből való távozás, a búcsúzás ceremóniája mindenesetre egész sor alkalmi költeményt hívott életre, s ezek az aktuális köszöntő 182 IVÁNYI Sándor: Az egri püspöki nyomda a XIII. században. In: EML, 254; a század egészét tekintve viszont már korántsem ilyen kedvező a magyar nyelvű kiadványok aránya (uo. 257). Az is igen figyelemre méltó adat, hogy az egri nyomda működésének első 3 évében kiadott 23 kötet közül 11 a teológián kívüli, világi tudományok köréből került ki. 183 KAZINCZY Ferenc levelezése. Budapest, 1907, IX, 399. 80
