Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.7. „Anyai nyelvünk dicsősége”

Orczy költői ízlésének, írásmódjának kialakulásában ezek szerint Bar- kóczynak fontos szerep jutott. Az is megmutatkozik továbbá e sorok olvastán, hogy a püspöki mecenatúra korántsem csak az egyházi irodalomra terjedt ki, hanem a világi költészetre is, sőt - Orczy esetében - már olyan poézisről van szó, amelyik a felvilágosodás gondolatkincséből is merít, a morálfilozófia tradicionális motívumait az új szemléletmód egyes elemeivel vegyíti. A „tar- naörsi bölcs” ugyanis már a legkorábbi időszakban sem azonosult mindenben a Barkóczy-Richwaldszky-féle ortodox katolikus mentalitással, s ennek a laikus irányba tartó elkülönülésnek hangot is adott a már említett — Rich- waldszkyhoz szóló — 1761-es költeményében:

Excommunicálván minden eretneket,

Ezektől nem veszel ki talám engemet,

Hogy játszi Voltairból mondok néha verset,

És Pope vagy Racine ragadja elmémet.

Megbotsáss, ha néha Veled nem egyezek,

S fúrt eszű Frantziák tévelygésin megyek,

Tudod, én előttem Poéták kedvesek,

Kik nagyobb részére furtsák és szelesek.

Minden baráti, rokoni és mecénási kapocs ellenére is hangot kapott már ekkor a költői öntudat, ha még erőtlenül, mintegy a bocsánatkérés szintjén is, de már éreztetve a „fúrt eszű franciák” hatását, amelyet a püspök ekkoriban tévelygésnek minősített. Bíró Ferenc ezeket a verseket a „lázadó moralista megnyilatkozásai”-nak nevezte, s noha szerinte ez a mentalitás „igazán éles formában szinte csak pillanatokra nyilatkozik meg és nem érinti Orczy vallásos világképének alapjait”, mégis, a radikális hang, a Voltaire-rel való kapcsolat, a luxus apologetikája egészen más világ, mint amelyben a Barkóczy által patronált többi szerző mozgott.180 De épp ez emeli a püspöki mecenatúra értékét, a sokszínűség, a viszonylagos nyitottság, a laicizálódás folyamata iránti megértés egyaránt hozzátartozott irodalompártoló hajlamához. Ha Orczy személyében a korszak irodalmának legújabb monográfusa a „felvilágosult rendiség irodalmának első jelentős képviselőjét” látja, akkor a költő patrónusában is ennek a felvilágosult rendiségnek jellegzetes mecénás egyéniségét szemlélhetjük, még akkor is, ha ő maga szembenállt a felvilágosodás eszméinek javarészével.

Orczyn kívül a Barkóczy által patronált nemesi írók közé tartozik Dévay András (16861770), Heves vármegye alispánja is. A püspök biztatására ő fordította le Hieronymus Drexler bajor jezsuita Heliotropium című értekezését magyarra (Nap után forgó virág. Nagyszombat, 1764; Eger, 1770).181 A

180 BÍRÓ, 69-70.

181 A MIT II. 512 adata téves, csak a 2. kiadás egri.

78