Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.4. Keresztény sztoicizmus, laicizálódó erkölcstanok
vizsgázó növendékek disputációjukra készülve téziseiket ismert és népszerű, tekintélyesnek ítélt művekhez csatolták, így az említettekről elmondható, hogy az egri szemináriumban elismerés övezte őket.165 A krisztianizált antik sztoicizmus propagálásában a püspök is példát mutatott, amikor Felsőbüki Nagy Lajos Cato-fordítását (A jó erkölcsre oktató Rátának versei. Eger, 1756) „a közjónak gyarapodására .dicséretes költségével” kiadatta. Az immár majd két évszázada igen népszerű szerző magyar kiadása előtt Royer Ferenc nyomdász „alázatos ajánló levele” található, amelyben Barkóczyt magasztalja a nyomda támogatásáért és a magyar nyelvű könyvek kiadásáért, mert azokkal - írja Royer - „ébreszti Excellenciád a nemzetet saját nyelvének díszes gyakorlására”. Feltételezhető, hogy a nyomdász gyakran hallotta a püspöktől a magyar nyelv méltóságát és jelentőségét emlegetni, másképp aligha vezette volna be ilyenképpen a patrónusa költségén kinyomtatott kötetet. A következő évben a sztoicizmus klasszikus szövegének, Boethius: De consolatione philosophiae (Agriae, 1757) című könyvének egri kiadására is sor került. Róla írta Orczy Lőrinc: „ Boethius tudósoknál oly betsben tartatik, hogy ritka ki az öt könyvét, melyet a Philosophiának vigasztalásáról írt, ne olvasta volna”.166 Orczy nemsokára saját költségén jelentette meg kedvelt olvasmányának, a Consolatio-nak magyar fordítását (Kassa, 1766), amelyet Iliéi János jezsuita készített el.167 Ennek népszerűségét mutatja, hogy még a megjelenés évében elékötötték Petrovai József kassai bölcseleti hallgató téziseit. Az általunk látott példány 1770-ben Hueber Mátyás egri kanonok tulajdona volt. Hamarosan sor került a második kiadásra is, ugyancsak Kassán (1773). Orczy maga is átültetett magyarra a Consolatio 39 verses betétje közül huszonhármat, s ezeket a Költemény es holmi (1787) elején adta közre. Mindezek a tények egyértelműen jelzik, hogy a keresztény sztoicizmus igen elterjedt volt Barkóczy környezetének nemesi literátorai között. Abba a folyamatba illeszkedik ez a jelenség, amelyről Bíró Ferenc mutatta ki: a korábbi vallási normák helyett a helyes életvezetés, a mindennapi élet regulái felé fordult a figyelem, s ennek az érdeklődésnek megfelelt a sztoikus etika.168 Az említett művek a magyarul megszólaló morálfilozófiai irodalom 165 ANGYAL Endre: Lengyel és magyar barokk; PÁLYI András: Fredro-drámák Magyarországon. Mindkettő: Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Budapest, 1969, 242, ill. 407. 166 Költeményes holmi egy nagyságos elmétől. Pozsony, 1787, 19. 167 ALSZEGHY Zsolt: liléi János élete és írói működése. Nagyszombat, 1908; A mű modem kiadása HEGYI György fordításában: A filozófia vigasztalása. Budapest, 1970. 168 BÍRÓ, 29 és 67. 70
