Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.5. Történeti érdeklődés

körébe tartoznak s a laicizálódó erkölcstanok jellegzetes példái a kései barokk mentalitás átalakulásának évtizedeiben.

2.5. Történeti érdeklődés

További jellemző vonása a Barkóczy körül csoportosuló literátor értelmiségnek a határozottan erős történeti érdeklődés. Köztük a legtermékenyebb historikusnak számított Ambrosovszky Mihály (1702-1792), akinek öt év alatt (1755-1760) négy műve jelent meg Egerben. Miután Nagyszombatban teológiai doktorátust szerzett, egri kanonok és apostoli protonótárius lett. O Rómában nem tanult, a szakirodalomban Voit Pál tévedése nyomán terjedt el az az adat, mely szerint ő Barkóczy „kollégista társa volt Rómában”.169 A püspök 1754-ben az újjászervezett szeminárium teológus-kanonokává és igazgatójává nevezte őt ki, s ezt a tisztséget (egy év megszakítással) egész 1772-ig betöltötte. A szemináriumban a theologia speculativa tanára, művei azonban főként történeti tárgyúak.

Első könyve (Opusculum de Hyerarchia ecclesiastica et de primatu S. Petri apostoli. Agriae, 1756) még nevének feltüntetése nélkül jelent meg, a szerzőt sem Petrik, sem Szinnyei nem regisztrálja. Iványi Sándor figyelt fel rá, hogy az Imago orbis (Agriae, 1759) előszavában Ambrosovszky az Opus- culumot saját müvének vallja ( pag. A5). A könyv rövid pápaságtörténet, majd a pápák névsora kronológiai rendben.170

Két évvel később újabb kötet jelent meg Ambrosovszky nevével a címlapján, bár ez inkább történelmi kompendium, mint önálló munka. A kötetet a Nádasdy Ferenc országbírónak ajánlott híres király kronológia (Mausoleum) szövege vezeti be, ez a jezsuita Nicolaus Avancinus munkája.171 Mivel ez IV. Ferdinánddal zárul, az egri szerző kiegészítésként hozzáfűzött egy királynévsort, amely Szent Istvánnal kezdődik és Mária Terézia gyermekeivel zárul.

169 VOIT Pál, HMM, I, 144. Innen került át a téves adat a további szakirodalomba: BITSKEY, IF, 1974, 352; SUGÁR, 407.

170 Az Opusculum-mai egy kötetben Ambrosovszky kiadta Szentiványi Márton: Motíva quinquuginta ad praeligendum romanocalholicam religionem c. munkáját is, valamint a kötet végén egy saját értekezését Opusculum de ermribus graecorum címmel. Az utóbbit ugyancsak az Imago előszavában (pag.5.) vallja saját művének.

171 ROZSA György; A Nádasdy-Mausoleum és Nikolaus Avancini. ItK, 1970, 466.

71