Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.3. Katolikus hitvédelem

a zsinati határozatokra is. Hangsúlyozza a Biblia elmélyült tanulmányozásának szükségességét , bár hozzáteszi, hogy a „Scrutamini Scripturas!” elv csak a művelt emberekre vonatkozik, a szkepszis nélküli hitet tartja követendőnek mindenki számára. Hosszan fejtegeti, hogy érzékszerveinkben nem szabad bíznunk, azok megcsalhatnak, bár - teszi hozzá - „ha természeti, ha testi, ha közönségesen megtörténni szokott dolgokról vagyon a kérdés, ollyakban meg nem vethető az érzékenységeknek egyenlő voxa, sőt méltán követhe- tő”(514.1.).Hit és tudás enyhe kompromisszumkeresése érződik a könyv néhány helyén, bár a kételkedést „hívságnak” tartja (245.1.), az újjáéledt skolasztika elvei szerint. Gusztinyi úgy véli, a teológiai gondolkodásban, a „hit ágazattyának megvizsgálásában” négy úton lehet menni: a „külső érzékenység”, a „képzemények”, az „okoskodás ratio”-ja és a „hitnek, az Isten szavainak útján”. Az első a „legerőtlenebb, legbizonytalanabb, legszorosabb. A második valamivel tágasabb. A harmadik mind a kettőnél bizonyosabb, tágasabb, erősebb.a negyedik a legbátrabb, legtágasabb, legbizonyosabb és minden veszedelem nélkül vezető út”(508.1.). Az ismeretelméleti módszereknek ez a rangsora még a skolasztika bűvkörében mozog, a szerző ezt szegezi szembe az empíriára építő modernebb elképzelésekkel. A kései barokk katolikus apologetika jellegzetes álláspontja ez, viszonylagos részletességű bemutatása ezért mutatkozott célszerűnek.

Gusztinyi hatása, ismertsége, népszerűsége nem csekély lehetett. Egy valószínűnek látszó feltételezés szerint Telek József Oltáriszentségről szóló prédikációira is hatott.149 A kései barokk egyházi próza jellegzetes alakja, Telek József 1761-ben az egri ferencesek gvárdiánja volt, nehezen lenne elképzelhető, hogy a püspöki nyomdában kiadott vaskos eukarisztikus művet ne ismerte volna. Az Üdvösség mannája népszerűségét továbbá a szlovák fordítás elkészülte és megjelenése is alátámasztja (Manna Spasítelná. Nagyszombat, 1794).

Ugyancsak egri kanonok és 1754-1763 között a teológia practica tanára a gyöngyösi származású Kovács József, akinek egyetlen könyvét 1761-ben adta ki az egri nyomda.150 A kompendium előszavából megtudjuk, hogy a szerzőt Barkóczy a nádudvari plébániáról hívta meg az egri teológiai katedrára, s itt készítette el munkáját Honoré de Tournely (1658-1729) sorbonne-i tanár, párizsi kanonok teológiai műve alapján, mivel ennek hazai kiadása mindeddig

149 TAMÁS Péter: Telek József élete és műve. Budapest, 1948, 30.

150 Josephi Huntiari Gemmeopolitani ad ... domini Honorait Tournelii Tractatum de gratia Christi. In: binas dissertutimes contractum supplementum. In subsidium florentissimi. In: apostolim Hungáriáé regno seminurii Agriensis ad virginem assumptam alumnorurn concinnatum. Agriae, 1761.

63