Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.3. Katolikus hitvédelem

nem volt. Pedig ez volt a theologia scholastica tankönyve az egri szemináriumban. beszerzését kötelezően előírták.151

Kovács a francia teológusnak az isteni kegyelem tanáról szóló könyvét (Praelectiones theologicae de gratia Christi. Venetiis, 1755) dolgozta át, néhol rövidítette, másutt kiegészítette, magyarázatokkal látta el, a fontosabbnak ítélt részeket pedig kiemelte. Az eredetivel való összevetés megmutatja, mi foglalkoztatta leginkább az egri teológust. Tournely ugyanis a témával kapcsolatos összes tanításokat (molinizmus, tomizmus, kongruizmus, különféle protestáns kegyelemtanok, janzenizmus) áttekinti, tehát elméleti teljességre törekszik. Kovács ezt az anyagot két értekezésben dolgozta fel. Az elsőnek a témája a hatékony kegyelem (De gratia efficaci), a másodiké a megszentelő kegyelem (De gratia sanctificante), s ezek valóban a dogmatika legnehezebb és legvitatottabb kérdései, mint azt a máig lezáratlan molinista-tomista polémia mutatja. Az egri szerző főként a molinista-kongruista-tomista teórikkal, majd a janze- nista felfogással foglalkozik bővebben. Jansen életrajzát is előadja, szól követőiről, tanainak terjedéséről, majd ágostoni idézetekkel cáfolja tételeit (VI. fejezet, Solvuntur Janzenianorum argumenta). Foglalkozik még Duns Scotus és az oratorianus Thomassinus (1628-1729) tételeivel,, majd a IX. fejezetben ismét az ágostoni fogalmakra és szókincsre (delectatio absolute victrix, delecta- tio relative victrix) támaszkodva fejti ki a saját maga által is elfogadott kegyelemértelmezést (Propugnatur sententia Augustinianorum). Kovács a 18. század egyik jelentős teológiai irányzatának, az újkori augusztianizmusnak („Jüngere Augustinerschule”) fogalmi rendszerét és érveit használja. A Noris bíboros (1631-1704) által - főként a janzenizmus ellensúlyozására - alapított teológiai iskola hazai elterjedésének számbavételéhez az egri teológus munkája figyelmen kívül nem hagyható adalékot jelent.152

Kovács művének szemügyre vétele azt jelzi, hogy Egerben az 1750-es évek második felében a janzenizmus ellenkezéssel párosult számbavétele játszódik le. Toumely 1754 óta kötelező tantervi anyag, Kovács két értekezése 1761-ben részletesen foglalkozik vele, sőt Boglovics Péternek 1763-ban a könyv elé kötött tézisei is hivatkoznak janzenista tételekre, vitázva velük. A polémia viszont mindenképp arra mutat, hogy időszerű a janzenista tételekkel való foglalkozás, s az egri kiadású nyomdatermékek ezt a katolicizmuson

151 EFL, Protocollum dioecesanum 3610, 1754. okt. 5. „Duó Professores explicabunt Theologiam Scholastico-Dogmatica Honorati Toumellii, ejusque Continuatoris ita, ut omnes tractatus per quadriennium absolvant”.

152 LThK, I, Freiburg, 1957, 1091.

64