Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.2. Typographia és politika

háborús helyzetet elemezte.142 Ezek a kiadványok mind Barkóczy udvarhűségének, teréziánus elkötelezettségének jelei és dokumentumai.

Mindaddig, amíg az udvar és a nemesség nem került szembe egymással, a püspök mindkettőnek érdekvédelmezője lehetett. Majd csak később, esztergomi érseksége idején indultak ki erőteljesebb politikai törekvések Bécsből a felvilágosodott abszolutizmus szellemében, s ezek már ütköztek a rendi érdekekkel. Kollár Adámnak a nemesi adómentesség ellen írott műve (1764) a rendek és a klérus országos méretű felháborodását váltotta ki, ekkor jelent meg névtelenül Barkóczy oldalkanonokának, a Kazinczy által is sokszor emlegetett „laterális”-nak, Richwaldszky Györgynek a tollából a Vexatio dat intellectual című röpirat, amelynek sugalmazója feltehetően a prímás volt.143 A rendi ellenállás e jellemző dokumentuma szerint a Majestas Sacrae Coronae a rendeket és az uralkodót együttesen illeti meg, így a szuverenitás megoszlik köztük, s a királynak nincs joga a nemesekkel adót fizettetni. Ezt a lengyelországi példával illusztrálja, ahol a nemesek ugyancsak adómentesek.144

Richwaldszky prépost már Egerben is Barkóczy legközvetlenebb munkatársai közé számított, ő volt az egyik kidolgozója 1754-ben a szemináriumi reformnak. Orczy Lőrinc ugyancsak szoros kapcsolatban állt a kanonokkal, ezt hozzá írott két közvetlen hangú költeménye is bizonyítja. Az 1761. október 15-én keltezett vers ( Richwaldszky prépost úrnak) könyvek között élő tudós teológusként mutatja be a kanonokot, a névnapi köszöntő (Richwaldszky György apát úrnak nevenapjára) viszont a nemesi nemzet létével és szabadságával kapcsolatos gondolatokat veti fel:

Hol van a Szabadság? Hol lesz maradása?

Tsak vadon pusztákon vagyon múlatása,

Kerített várakbann nem lehet szállása,

Mert kiszorította királyok lakása!

142 Az felséges bécsi udvarnak felelete a prussziai királynak hadi manifesz.tumára, Eger, é.n. Collectif) instrumentorum publicorum, cjua per uugustam caes.-regiam aulam Viennensem et adversam Berolinensem de praesentis belli causis sunt vulgata. Agriae, 1757.

143 DÜMMERTH Dezső: Történetkutatás és nyelvkérdés a magyar-Habsburg viszony tükrében (Kollár Ádám működése). FK, 1966, 391-413, valamint US. Kollár Ádám problémája. Uo. 1967, 442.

144 KOSARY Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. 11, Budapest, 1954, 188; Richwaldszkyra vonatkozóan: Kazinczy Ferenc levelezése. Budapest, 1907, XVII. 345 és IX. 390. Cserey Miklósnak és Döbrentei Gábornak írott levelei.

60