Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.2. Typographia és politika
A század hatodik évtizedétől mind nagyobb számban érkeztek Egerbe külföldi szakemberek, tudós papok, híres mesterek, iparosok és értelmiségiek egyaránt. Az ekkortájt a városba ármaló művészek körét a művészettörténeti kutatás már feldolgozta^ Voit Pál adattára pontos képet ad a barokk várost kiépítő mesterekről.1' Ezzel szemben aránytalanul keveset foglalkozott a szakirodalom a püspök környezetében feltűnt írókkal, nyomdászokkal, könyvgyűjtőkkel s az irodalmi mecenatúra kérdéseivel. Korábbi idevágó tanulmányunkat134 135 kibővítve, átdolgozva, s az azóta megjelent eredményeket hasznosítva most éppen ezért erre teszünk kísérletet, ezt a hiányt igyekszünk pótolni az alábbiakban. 2.2. Typographiei és politika A 18. század közepén a magyar politikai élet alapképletét a magyar rendek és a Habsburg abszolutista törekvések kompromisszuma jelentette. Bar- kóczy teljes főpapi hatalmával ezt igyekezett támogatni: udvarhűsége a rendi és magyar egyházi érdekek védelmével párosult, s művelődési törekvései is ezeknek rendelődtek alá. A század negyvenes éveitől kezdtek megjelenni a hagyományos jezsuita-barokk világképet kikezdő, lazító tényezők, erősödött az egyházi értelmiség laicizálódásának s a nemesség öntudatosodásának folyamata. A püspöknek már csak azért sem okozott nehézséget, hogy mindezzel számoljon, mert Rómában maga is megismerkedett azzal a mentalitással, amely a gyakorlatiasabb egyházszervezés és vallásos gondolkodás irányába mutatott. Régi és új szokások, gondolatok és magatartási formák egyszerre jelentek meg tehát a püspök környezetében s ennek megfelelően alakult a város - ellentmondásoktól nem mentes - szellemi arculata a kései barokk kor évtizedeiben.136 Jól érzékelhető, hogy a püspök legfőbb törekvése szerint Egernek , a nagy kiterjedésű egyházmegye székhelyének Eszak-Magyarország szellemi központjává kellett fejlődnie. Erre őt több tényező is sarkallta: pompakedvelő főúri életszemlélete, a római Collegium Germanicum Hungaricumból magával hozott műveltségi igényessége, rekatolizációs szándéka, nem utolsó sorban pedig személyes ambíciói, dicsvágya. A nagyszabású egri egyházi központ tervébe beletartozott az egyetemalapítás gondolatán, a papnevelés reformján s a nagymérvű építkezéseken kívül az is, hogy a városnak önálló 134 HMM, I, 303-426. 135 BITSKEY, i.m. (vö. 112. sz. jegyzet). 136 LŐKÖS, 409-423. 57
