Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.2. Typographia és politika

nyomdája legyen. Ezért hívta meg a püspök 1755-ben Royer Ferenc Antalt Pozsonyból, aki Eger első állandó nyomdáját megalapította és berendezte.177

Mint az egri nyomdatörténet legavatottabb kutatója, Iványi Sándor megállapította, Royer vállalkozása sikeres volt, a nyomda termékei iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Statisztikája szerint 1756-ban 13, 1757-ben 15, 1758- ban pedig 16 kiadvány került ki tipográfiájából. Még akkor is jelentékeny az össztermelés, ha számításba vesszük, hogy a 44 tétel fele aprónyomtatvány, s csak 23 a terjedelmesebb könyvek száma. Mint Iványi megállapítja: „Jónak mondható a teológiai jellegű s a tudományok egyéb ágaihoz sorolható könyvek aránya is, 12:11. Még ennél is feltűnőbb a nyelvi megoszlás: latin 11, magyar 10, német nyelvű könyv pedig 2.”

1758 végén Royer átadta a nyomdaüzemet sógorának, Bauer Károly Józsefnek, aki egész 1766-ig dolgozott a nyomda faktoraként. A Royer és Bauer által vezetett egri könyvsajtó termékei témánk szempontjából elsődlegesen fontos forrásanyagot jelentenek, a püspök irodalmi mecénási tevékenysége a helyi kiadású művek révén jellemezhető. Ezeken kívül természetesen a Bar- kóczy által másutt kiadott, anyagilag támogatott vagy sugalmazott müveket is figyelembe kell vennünk, így válhat teljesebbé a mecénás szellemi portréjának megrajzolása.

Barkóczy már az egri nyomdaalapítást megelőzően, Kassán is adatott ki könyvet a jezsuiták 1716-ban újjászervezett s azóta folyamatosan működő tipográfiájában, mégpedig Francois Feneion: Les aventures de Telemaque (1699) című politikai regényét, amely a 18. század egyik legnépszerűbb olvasmánya volt Európa-szerte. Mint Köpeczi Béla utalt rá, a mű fordítására már 1706 körül történt kísérlet, majd a század folyamán egymást követik kiadásai, fordítási kísérletei, verses feldolgozásai.137 138 A 160 francia és mintegy száz egyéb nyelvű edíciót megért könyv első, teljes magyar átültetését Haller László, Máramaros vármegye főispánja készítette el, az ő korai halála után (1751) Barkóczy saját költségén adatta ki a magyar szöveget (Telemacus

137 MARKOS Béla szerint a 18. század harmadik évizedében „Eger jelenik meg a továbbiakban állandó magyar nyomdahelyek sorában” (MKSz, 1971, 4.). Ez a megállapítás téves, 1755 előtt Egerben nincs nyomda. A nyomdaalapítás helyes adatai: IVÁNYI Sándor: Az. egri püspöki nyomda a Itt. században. In: EML, 252.

138 ECKHARDT Alexandre: Télémaque en Hongrie. Revue des Etudes Hongroises, 1926, 166-171; KÖPECZI Béla: Feneion Telemachusának első magyarországi fordítási kísérlete. FK, 1969, 1-17.

58