Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.1. „Okossággal és eréllyel”

Egerben 1692 és 1772 között - Kilián adattára szerint - 257 esetben került sor valamilyen iskolai színjáték előadására, s ha ezek közül nem is volt valamennyi drámai alkotás (hanem csupán „declamatio”), akkor is elmondható, hogy Eger a diákszínpad tekintetében nem maradt el olyan városoktól, mint Nagyszombat, Kolozsvár, Kassa.1'u Ebben kétségkívül nagy szerepet játszott Barkóczy püspök, aki saját palotájában is otthont adott a „ludus theatralis” eseményeinek, s ugyanakkor a rend gimnáziumát erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta, a reprezentáció alkalmait (ünnepségek, disputák, színjátékok) különösen nagyra értékelve. Míg tehát a teológiai oktatást kivette a Jézustársaság kezéből, addig gimnáziumaik működését szükségesnek tartotta, nagyhatású színi tevékenységüket pedig előszeretettel patronálta.

Felkarolta a püspök a Foglár-féle jogi iskolát is, amelynek az alapító halála után erre különösen nagy szüksége volt. Már ekkor érlelődött benne a nagyszabású terv: egyetemet kellene létesíteni a városban. Ennek szerves részévé válhatott volna idővel a Foglár-iskolából kinövekvő jogi fakultás.130 131 Hasonló tudatossággal és tervszerűséggel törődött Barkóczy a városi kórház fejlesztésével: az épülethez saját költségén új szárnyat építtetett (1748), majd külön megbízottai által meghívta a Bolognában tanult Markhót Ferencet a kórház vezetésére (1758). Markhót a püspöki udvar és a szeminárium orvosa, városi és vármegyei orvos lett, tőle indul ki majd 1769-ben az egri orvosképzés gondolata, a Schola Medicinalis megalapításának eszméje.132

Mindezek a tények azt mutatják, hogy Eger oktatási és kulturális intézményei a Barkóczy-érában gyorsabb ütemben fejlődtek, mint addig bármikor, így túl szigorúnak tűnik Kosáry Domokos ítélkezése, miszerint Barkóczy „az oktatásügy terén... a protestáns iskolák elnyomására irányuló javaslatokon túl nem sokat produkált”.133 Ez legfeljebb az esztergomi négy évre lehet érvényes, jóval hosszabb egri főpapi időszakára semmiképp, az egri oktatásügy sokat köszönhet neki mind megvalósult (szemináriumi reform, jogi képzés, kórház, stb.), mind tervbevett (egyetemi gondolat) intézkedései miatt.

130 KILIÁN István: Az. egri jezsuita iskola színjátszásának adatai 1692-1772. In: EML, 209.

131 UDVARDY, i.m. 13; SOÓS Imre/ Az. egri egyetem felállításának terve (1754-1777). ETFTK, 1967, 303; MÉSZÁROS István: Katolikus egyetemszervezési tervek Egerben 1754-1948. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1993, 1-2. sz. 23-34.

132 Dr. RINGELHANN Béla — Dr. SOÓS Imre: Az egri megyei kórház, elődeinek vázlatos története az. 1726-1950 közötti években. In: Emlékkönyv az egri Megyei Kórház fennállásának 10. évfordulóján. Eger, 1960, 9-15.

133 KOSÁRY, 300.

56