Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.1. „Okossággal és eréllyel”

den téren támogatta. A jezsuita gimnáziumot főképpen, diákjaival saját palotájában adatta elő magyar nyelven Faludi Ferenc: Constantinus Porphyroge- netus című drámáját, amelynek előadásán 1754. julius 31-én, Szent Ignác napján személyesen is részt vett, ezzel is emelve fényét annak az ünnepségnek, amelyen a tanintézet új épületét avatták fel. Mint arra Staud Géza utalt, ez az előadás mellőzte a szokványos barokk látványosságokat és s a nagyszámú szereplőgárdát, ehelyett cselekményét egy helyszínre sűrítette s a párbeszédek racionális síkjára terelte, így vállalt a dramaturgia terén némi szerepet a felvilágosodás előkészítésében.126

Barkóczynak ajánlotta drámáját az egri (majd kassai) jezsuita tanár, Kunits Ferenc, aki Giovanni Granelli művét Antonius Pamer prózai latin átültetése nyomán fordította magyarra (Sedecziás, keserves játék, mellyet Magyar Nyelven szerzett Kunits Ferenc... . Kassa, 1753), ezt is előadták Egerben Kunits ottani rektorsága idején, valamikor 1751-55 között.127 További adat, hogy a püspök tiszteletére, esztergomi érsekké történt kinevezésének örömére 1761- ben nagyszabású történeti színjátékot mutattak be a gimnázium tanulói Bol- disár király címmel. A zsarnok káldeus király megölésével végződő történet az időszámítás előtti 6. században játszódik le, majd a Bibliába is bekerült (Dan.5.). Az ismeretlen szerző szerint e „valóságos történethez” a „versszerző tudomány némellyeket adogatott”. A dráma elemzése kapcsán állapítja meg Kilián István, hogy a színpadtechnika különféle módozatait „úgy kimunkálták Egerben, hogy egy-egy előadás látványa, lenyűgöző ereje, a szereplők nagy száma, a költséges jelmezek, a ragyogó díszletek a környékről összesereglett nézőközönséget az ideutazás fáradságáért bőségesen kárpótolták”.128

Ez természetesen a diákok nyilvános előadásaira vonatkoztatva fogadható el, viszont a püspöki palotában jóval szűkebb kör számára is rendeztek színjátékokat. 1757. nov. 19-én Cyrus perzsa király és Tomyris massagéta királynő történetét kasztrált olasz muzsikusok adták elő olaszul a püspök és a minorita gvárdián jelenlétében s a nagy sikerre tekintettel az előadást egy hét múlva megismételték.129

126 STAUD Géza: Faludi Ferenc és az. iskolai színjátszás. ItK, 1981, 309.

127 NAGY Sándor: Hazai tanodái drámák. MKSz, 1884. 55; LÁZÁR Béla: Tanulmányok a jezsuita drámák köréből. EPhK. 1891. 1034-1048; SOMMERVOGEL, 111, 1674..h. Az újabb kutatások eredményeit vö. Jezsuita iskoladrámák, sajtó alá rend. ALSZEGHY Zsoltné, CZIBULA Katalin, VARGA Imre, Budapest, 1992, 151, 851.

128 KILIÁN István: Boldisár király (Magyar nyelvű színlap 1761-ből). Archívum 3, 1974, 94-101; STAUD Géza: A magyarországi jezsuita színjátszás forrásai. III. Budapest, 1988, 151.

129 EFL, Minorita Rendház Iratai, Diarium I, 254-255.

55