Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.1. „Okossággal és eréllyel”

Mindenekelőtt szembetűnő, hogy Barkóczy mindig különös figyelmet fordított a katolikus oktatásügyre, különösen is törekedett azon belül a műveltség színvonalának emelésére. Már püspökségének első éveiben, a canonica visi- tatiók során többször elégedetlenségét fejezte ki papjainak tudását illetően, s hangsúlyozta az önképzés fontosságát.121 Alig várta, hogy a bécsi teológiai kar reformja megvalósuljon (1752), azonnal hozzáfogott ennek mintájára az egri sziminárium átszervezéséhez (1754). Alapvető törekvése volt ekkor, hogy az idejétmúlt, formális módszerekkel oktató jezsuitákat a papnevelés területéről kiszorítsa, s helyet adjon egy olyan képzési és spirituális nevelési módszernek, amely a gyakorlati élethez közelebb áll.122 Kitetszik ez az elgondolás 1754. november 5-i tanévnyitó beszédéből, amelyben kifejtette, hogy az egyházmegyei papokat egyházmegyei paptanároknak kell tanítaniok, így az utóbbiak is lehetőséget kapnak a tanítva tanulásra.123 A teológiai főiskola átalakított tantervét Barkóczy két kanonokával, Richwaldszky Györggyel és Gusztinyi Jánossal dolgoztatta ki. Eszerint négy tanára van a főiskolának: Ambrosovszky Mihály teológus-kanonok az igazgató, Török Mihály a kánonjog, Deli János a szentírás és Kovács József a scholastica theologia előadója. A Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis tartalmazza még a pontos órarendet, felsorolja a tankönyveket és az ünnepeket, valamint az iskola életét szabályozó összes alapelveket.124 Az átszervezett püspöki főiskola megnyitása november 5-én nagyszabású ünnepség keretében zajlott le, majd egy hét múlva megkezdődött az oktatás. Az intézmény fejlesztésére a püspök továbbra is nagy gondot fordított, hamarosan sor került a tanterv bővítésére (1756: a héber nyelv bevezetése, majd a bölcseleti Studium megindítása Berényi Sándor vezetésével). Röviddel ezután a kassai szemináriumot az egribe olvasztotta be (1760), így Barkóczy 1761-ben, esztergomi érseki kinevezésekor Egerben szilárd szervezeti alapokon nyugvó, képzett tanárokkal ellátott, rendezett gazdasági helyzetű teológiai főiskolát hagyott hátra.125 Ez az intézmény a szellemi tevékenység, az irodalom műveléséhez - mint látni fogjuk - megfelelő alapot és lehetőséget biztosított.

A szemináriumon kívül a püspök a többi egri oktatási intézményt is min121 MESZLÉNYI: A magyar hercegprímások., i.m. 106.

122 BOZSIK, i.m. 100; FINÁCZY, i.m. 286. Újabb összefoglalás Barkóczy szemináriumi reformjáról: BOSÁK Nándor: Teológiai oktatás Egerben a XVIII. században. In: EML, 159-164.

123 EFL, Protocollum dioecesanum, 1754. nov. 5. Rakt. szám 3610.

124 Uo. 1754. okt. 5.

125 Prímási levéltár, Esztergom, Archívum Ecclesiasticum Vêtus, Acta suffraganeorum no. 2101, 15. Responsum ad querimoniam rectoris Cassoviensis Francisci Kunits intuitu translati seminarii Kisdiani Agriam 1761.

54