Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 1. A szellemi élet színterei a század első felében

kellett mennie. Nem volt ritka eset, hogy ezekből a szemináriumokból a gyengébb tanulókat Egerbe küldték át, innen viszont a jobbak távoztak el amazok helyére. A kezdeti alárendelt szerep azonban lassan változott, nőtt a tanulók létszáma is. 1715 januárjában Telekesy már 25 papot tudott felszentelni, néhány évvel később pedig a kontroverzteológia (theologia polemica) is helyet kapott a tantárgyak között, sőt 1740-től már a kánonjogot is előadták Egerben. Az oktatást a jezsuiták végezték, a tanulmányi idő három év volt, s a század első felében a növendékek létszáma évente 22-23 fő körül mozgott. A szeminárium - mint a későbbiekben látni fogjuk - központi szerepet játszott a barokk kori Eger szellemi életében.

Telekesy nagy gondot fordított arra is, hogy egyházmegyéje vallásos életét megfelelően szabályozza. Ennek érdekében kiadta a szentségek kiszolgáltatásának szertartásrendjét (Rituale Agriense sive formula agendorum in admi- nistratione sacramentorum... authoritate et sumptibus... Stephani Telekesy episcopi agriensis. Viennae, 1702), valamint papjai számára latin nyelvű imádságos könyvet írt (Flores precum devotioni piarum mentium... oblati ab... Domino Stephano Telekesy episcopo agriensi... . Tyrnaviae, 1702). A Rituale érdekessége, hogy észrevehető benne az aktualizálás igénye: előírja például, hogy a katalizálni kívánó muzulmánnak mely szavakkal kell régi hitét megtagadva az újnak elkötelezne magát. 100

Kiterjedtebb irodalmi vagy irodalompártoló tevékenységre a helyzet ekkor nem volt alkalmas, mert - miután Eger megnyitotta kapuit II. Rákóczi Ferenc csapatai előtt — Telekesy is a politikai események forgatagába került. A fejedelem mellé álló püspök politikai tevékenysége jól ismert, régebben Csanády László, újabban Sugár István foglalkozott vele részletesen.101 Érdemes viszont ehelyütt is idézni Rákóczi szavait, amelyekkel a püspököt jellemezte: „Ez a prelátus előkelő nemes volt a Telekesy családból, minden püspöki erénnyel s különösen szent egyszerűséggel és irgalommal megáldott, derék öreg ember, és minthogy megőrizte fiatalságában fogant eszméjét a nemzet szabadságáról, nem ragaszkodott a jezsuiták érzelmeihez és egyáltalán nem szerette az osztrák uralmat. És minthogy már régebben szövődött köztünk az ismeretség és a személyes barátság, apámnak tekintettem őt, s ő engem viszont fiának tekintett”.102

Más kérdés, hogy a püspök - legalábbis egy olasz misszionárius szerint - fájdalommal emlegette egyházmegyéjében a kuruc harcok miatt bekövetke100 SOOS Imre lektori véleménye KATONA Imre: A habúnok Egerben c. tanulmányáról, EMÉ, 1975, 150.

101 CSANÁDY László: Telekesy István. Eger, 1912, 84-108; SUGÁR, 381-383.

102 II. RÁKÓCZI Ferenc; Emlékiratok. Sajtó alá rend. HOPP Lajos, Budapest, 1979, 241 (Magyar Remekírók).

46