Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 1. A szellemi élet színterei a század első felében

zett nagy paphiányt, s azt a tényt, hogy a felkelés miatt elmenekült katolikus papok helyén licenciátusok látják el a szertartásokat.103 Telekesy békeszerető, türelmes természetének jele az is, hogy a Rákóczi-szabadságharc kezdetén másoknak kell őt figyelmeztetni arra, hogy a felkelők katolikus papokat űznek el egyes településekről, s neki főpásztori kötelessége lenne az ilyen jelenségek megakadályozása. 1703. december 7-én Gyöngyösi István, a költő s gömöri alispán küld neki levelet a csetneki várból, arra kérve őt, „minthogy itt a felföldön most nincsen senki más, aki felkeljen és úgy amint kívántatik szólni merjen a catholica religió mellett, ne terheltessen Nagyságod felvenni annak az igyét és magát interponálni a méltóságos fejedelem előtt”.104

A Rákóczi-képviselte nemzeti ügyet s a katolicizmus ügyét a püspök egyszerre, együttesen szerette volna szolgálni, emiatt a szabadságharc bukása után méltatlan meghurcoltatásban volt része. Ha nehezen is, de végül az agg főpap megmaradhatott méltóságában 1711 után is. 1715-ben bekövetkezett halála után találóan írták róla, hogy erejét nem betegség emésztette fel, hanem a „szakadatlan munka”. Egyházmegyéje újjászervezése terén mindazt megtette, amit a körülmények engedtek számára. Voit Pál jellemzése reális: „Telekesy püspökségére a legkezdetlegesebb viszonyok jellemzőek. A zavaros hadi, politikai helyzet, a város rendezetlen jogállása, a betelepülők turbulens rétegei nem alkothattak olyan szilárd bázist, amely jelentősebb művészeti törekvések kibontakoztatására alkalmas lett volna. Mégis a későbbi fejlődés elindulása, a helyi kézműves réteg kiformálódása szempontjából e korszak számára fontos szerep jutott”.105

A püspöki rezidencia reprezentatív formában történő felépíttetése már utódjára, Erdődy Gáborra (1684-1744) várt. Miután ő lett Telekesy utóda, friss energiával és nagy ambícióval kezdte meg egyházmegyéjének újjászervezését. O kötött szerződést Giovanni Battista Carlone olasz építőmesterrel az új palota és az azt körülölelő díszes kert épületeinek elkészítésére. A római kertkultúra hatására a magyar főpapi rezidenciákban is szokásossá vált a ,^őr- tus italicus” , az orangeria telepítése ( a „pozsonyi kert” például már Pázmány óta híres volt). Nem véletlen, hogy Erdődy is ilyet terveztetett „pallerius italus”-ával, s még Bél Mátyás is elragadtatással szólt az egri püspöki kert dísznövényeiről, különleges fáiról, madárházáról, víztornyáról, s nem utolsó sorban a palota alatti kőbevájt borospincékről.106

103 Relationes., i.m. 227-231 (vő. 63. sz. jegyzet).

104 Adalékok az egri egyházmegye történetéhezIV. Szerk. LESKÓ József. Eger, 1907, 370-371.

105 HMM I, 119

106 BÉL, i.m. 62.

47