Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 1. A szellemi élet színterei a század első felében
1. A szellemi élet színterei a 18. század első felében Telekesy püspök egyházmegyéje újjászervezésében mindenekelőtt a jezsuiták közreműködésére számíthatott.92 A vár visszafoglalása után azonnal megjelent a helyszínen egy kisebb jezsuita csoport, s a rend budai hitszónokának vezetésével megkezdte az évszázados moszlim központ rekatolizálását.93 A következő évben, 1688-ban fogtak hozzá iskolájuk megszervezéséhez. Mostoha körülmények közt indult meg munkájuk, de rövidesen megkezdték az iskola, a kollégium, a rendház és a templom épületegyüttesének tervezését. Az alapkövet 1700-ban Telekesy püspök rakta le, s ugyancsak ő volt az, aki egy reprezentatív iskolai színjáték témáját megadta a gimnázium diákjai számára. Eszerint az egri jezsuita gimnázium tanulóinak Dobó Istvánról, a törökverő hősről kellett egy drámát bemutatniok. Az ünnepélyes alkalomra 1700- ban került sor a gimnázium épülete mögött, a városfal előtti sziklás domboldalon. Az előadás körülményeiről részletes tanulmányban számolt be Kilián István, így ezúttal elegendő azt hangsúlyozni, hogy Telekesy már püspökségének legelső, legnehezebb évében fontosnak tartotta az iskolai színjátszás támogatását, s olyan témát vitetett színre, amely igen jól megfelelt a hely szellemének.94 A muzulmánok felett aratott keresztény győzelem látványos bemutatása kedvelt témája a barokk kor művészetének, ott azonban különösen is fontos lehetett, ahol nemrég még a Félhold volt az úr, ahol még álltak a török mosék és dzsámik s ahol számos „újkeresztény” lakos is élt. Telekesy a későbbi években is mecénása maradt az iskolai színjátszásnak, s ezzel megteremtette alapját a későbbi fejlődésnek, további iskoladrámák egri előadásának. A Dobó-téma a genius loci tiszteletén túl azért is közel állhatott a püspökhöz, mert történelmi érdeklődése közismerten erős volt. Ebben Róma-élmé- nye is közrejátszhatott, azután győri kanonoksága idején vállalt levéltárosi munkája is növelhette affinitását a história iránt. Mint köztudott, a győri káptalan archívumát rendezte, ennek során megírta az egyházmegye történetét is Arca Noé címmel. Egerbe kerülése után különös érdeklődést tanúsított az állítólagos első egri püspök, Buldus személye iránt. Róla is adatott elő iskoladrámát, amelyben Gellért püspökkel együtt Buldus is mártírhalált szenved 92 HMM I, 117-118, II. 528-550. 93 Az Egerbe érkező jezsuita páter neve SOMMERVOGEL (VI, 1312) szerint Puslabonich István, STAUD i.m. (74.sz. jegyzet) szerint Pantalenyák István, az egri helytörténeti szakirodalom (pl. KILIÁN, EML 185) szerint Pusztabonyák István, LUKÁCS László névtárában (Catalogus generális, 11, Roma, 1988, 1311) pedig Pusztanonyák István. Magunk az utóbbi névalakot látjuk leginkább elfogadhatónak. 94 KILIÁN István: Törökverő magyarok az isknladrámákbun. EMÉ, 1973-1974, 171-184. 44
