Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 1. A szellemi élet színterei a század első felében

Budán. Az egri jezsuiták História Domus-a már egyenesen szentként említi Buldust, akinek kultuszát Telekesy teremtette meg az egri egyházmegyében.95

A jezsuita gimnázium nyilván kezdettől fogva törekedett könyvtárának gyarapítására. Sajnos, a korai évekből nem ismerjük könyvtárjegyzéküket, viszont fennmaradt az aboliciós lajstrom, amely 1774-ben 3291 kötetet sorol fel. Ha ehhez a páterek szobáiban, a gyógyszertárban és a Szent Erzsébet látogatása elnevezésű kongregáció termében talált könyveket is hozzászámítjuk, a szám még nagyobb, mintegy 5300-ra tehető. Ebből 57 kötet - Sugár István megállapítása szerint - iskoladrámákat tartalmazott, ami arra enged következtetni, hogy az iskolai színjátszás Egerben igen népszerű volt.96

A jezsuita bibliotéka jelentette Egerben az első barokk kori könyvgyűjteményt, s mivel a szerzők zöme 18. századi, így az állomány korszerűnek mondható, minden tudományszakra (teológia, jog, történelem, aszkétika, szertartástan, természettudományok, humaniórák, protestáns könyvek, etika stb.) kiterjedt. A rend feloszlatásakor ez volt nemcsak Egernek, de a régiónak is a legnagyobb állományú könyvtára. A Helytartótanács 1782. okt. 28-i rendelete szerint a könyveknek a budai egyetemi könyvtárba kellett kerülniök. Sugár István megjegyzi, hogy az elszállításra vonatkozóan semmilyen adatot nem talált.97 Hozzátehetjük, hogy ez viszont mégis megtörtént, az egri jezsuiták possessorbejegyzéssel ellátott kötetei ma is az Egyetemi Könytárban vannak, így pl. Emanuele Tesauro II catmochiale aristotelico c. poétikájának 1688-as velencei kiadása, amelyet Egerben 1719-ben szereztek be.98 Ez az adat is, valamint a jezsuita könyvtár igényes összállítása is jele annak, hogy a rend jelentékeny szellemi központ volt már a 18. század elejétől a püspöki székvárosban s a régióban egyaránt.

Telekesy legfőbb törekvései közé tartozott, hogy egyházmegyéjében enyhítse a paphiányt, ez pedig csakis egy egri szeminárium létesítésével volt megoldható. Első intézkedéseinek egyike volt, hogy telket vásárolt a papnevelde számára, s megindította rajta az építkezést. 1705-ben kezdődött meg a tanítás, bár az alapítólevél kibocsátására csak 1709. augusztus 4-én került sor, miután a tanintézet anyagi bázisát is megteremtette a püspök.99 Eleinte az egri szeminárium eléggé alárendelt szerepet játszott a nagyszombatival szemben: itt csak a kazuisztika (casus conscientiae) szerepelt a tantervben, s aki a többi teológiai stúdiumot is hallgatni akarta, annak Nagyszombatba vagy Kassára

95 SUGÁR, 23.

96 Uő. A jezsuita aboliciós könyvjegyzék és a jezsuiták Egerben. In: Iskoladráma és folklór. Debrecen, 1989, 35-40.

97 Uő. Az. egri jezsuita könyvtár 1774-ben, a rend feloszlatásakor. MKSz, 1981, 328-332.

98 A Tesauro-kötetre vő. BÁN Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XV1II. században. Budapest. 1971, 55.

99 BOZSIK Pál: Az egri papnevelés története a XV111. században 1780-ig. Eger, 1910, 76-78.

45