Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)
Ol Széchenyi György győri püspök. A kép fehér ruhás, kék palástos Madonnájának lábainál gyülekező főemberek egységes megjelenítése a festő ecsetje révén fejezi ki ugyanazt, amit a kassai énekgyűjtemény az énekszó és zene eszközeivel kívánt elérni. Az 1674. évi kassai énekeskönyv mindenesetre hatásosan szolgálta a Patrona Hungáriáé gondolatának propagandáját, a maga módján sokat tett azért, hogy az beivódjon a magyar történelmi köztudatba. A kassai jezsuita nyomda felszerelése 1675-ben leégett, s újjászervezésére a 17. században már nem is került sor.81 82 Rövid működése idején azonban — mint láttuk - igen fontos kiadványokkal gazdagította a magyar literatúrát, az egri püspök hathatós támogatása mellett. Szegedi Ferenc Lénárt irodalompártoló aktivitásához képest utódainak e téren jóval szerényebb a szerepe. Bársony György még egri püspöki kinevezése (1675) előtt, váradi püspökként adatta ki hírhedtté vált műveit a protestánsok jogeljátszásának elméletéről (Veritas toti mundo declarata; Speculum Hungáriáé. Kassa, 1671). A mindössze pár lapra terjedő röpiratok nagy felháborodást váltottak ki a protestánsok körében. Részletes elemzőjüknek, Esze Tamásnak a szavaival : „a totális ellenreformáció hazai riadója volt” e két mű megjelenése, amely egyházjogi és politikai oldalról egészítette ki a Sámbár- féle személyeskedő, offenzív polémiát.83 Joggal hangsúlyozza azonban Sugár István, hogy Bársony itt nem magánvéleményének adott hangot, hanem a kormányzat valláspolitikai irányvonalának megfogalmazását vállalta.84 A Veritas még további kiadások egész sorát élte meg, a harcias vitairatok utáni küzdelmek jórészt le is kötötték Bársony György energiáit, s püspökségének rövid három esztendejét többnyire ezek töltötték ki. Utódának, Pálffy Ferdinándnak két évi püspöksége idejéből szinte semmilyen adat nem maradt fenn, az őt követő Korompay Péternek az időszakát (1681-1686) pedig nagyrészt a Thököly-féle hadműveletek, a kuruc csapatok elől történő menekülés s a püspökség javainak megmentésére irányuló kísérletek töltötték ki. 1686. decemberében I. Lipót királyi kancellárrá nevezte ki Korompay Pétert, helyette pedig az új püspök Fenesy György lett. Neki jutott osztályrészül az a lehetőség, hogy viszontláthassa püspöksége székhelyét, s megkezdhesse a visszatérés előkészületeit. 81 GALAVICS Géza: Kössünk kardot a pogány ellen (Török háborúk és képzőművészet). Budapest, 1986, 99. 82 PAVERCSIK, i.m. 363. 83 ESZE Tamás: Bársony György "Veritas"-a. UK, 1971, 675-678, 684-685. 84 SUGÁR, 349. 39
