Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 2. A jászói évek (1614-1649)
sikerült megerősítenie pozícióját, mert egy évvel később Pázmány már úgy emlegeti Jászót, mint a tervezett gömöri püspökség székhelyét. Ez azért figyelemre méltó, mert korábban is felmerült a túlzottan nagy s ezért nehezen irányítható esztergomi egyházmegye felosztásának gondolata, erre kért engedélyt Pázmány a Sacra Congregazione de Propaganda Fide vezetőitől, de korábban még Rozsnyót javasolta az új episcopatus központjaként. Jászó először csupán 1636-ban került szóba ebben a vonatkozásban.59 Lósy Imre volt a „száműzetés” idejének első olyan egri püspöke, aki eredményeket tudott felmutatni egyházmegyéje hitéletének megszervezésében. Igaz, elődeiénél békésebb korszak volt az övé, de személyes erélyessége is jobban kiütközött. Az egyetlen magyar főpap volt ő, aki bemerészkedett a hódoltsági területre, hogy canonica visitatiót tartson. Erre állítólag az egri pasától aranyon megváltott engedélyező okmányt kapott, így közlekedhetett egyházmegyéjében.60 Székhelyét Jászón tartotta, maga is ott lakott, s oda egyházmegyei zsinatot hívott össze 1634-ben. Ezen elfogadtatta a római rítus követését, s ezzel a tridenti zsinat liturgikus rendelkezéseit honosította meg püspöksége területén.61 Energikusan igyekezett az egyházmegye birtokainak visszaszerzésére, e téren még saját káptalanjával szemben is fellépett. A jászói zsinaton elmondott beszédei főként a tridenti szellem hazai meghonosítását szolgálták. Lósy, a római német-magyar kollégium neveltje, Jászón lakó egri püspökként is, majd 1637-től esztergomi érsekként is Róma szellemiségét képviselte igen nagy eréllyel. Nem véletlen, hogy ő lett Pázmány utóda, sok tekintetben pedig - kollégiumalapítások, egyetemfejlesztés - életművének folytatója is. Lósyval ellentétben utóda, Lippay György aligha töltött sok időt Jászón. Mivel 1635 óta királyi kancellár volt s diplomáciai feladatokat kellett ellátnia, a pápától engedélyt kapott az ún. rezidenciakötelezettség mellőzésére, azaz egyházmegyéjétől két évi távollétre (1639-1641). Más kérdés, hogy Bécsben többek között azon is munkálkodott, hogy az ún. Goldberg-házban papnevelő intézetet hozzon létre az egri egyházmegyés kispapok számára.62 Bár törekvése csak kis részben valósult meg (végül a Pázmáneum vállalta évente négy fő képzését az egri püspökség számára), a saját egyházmegyei papképzés gondolata ezután már nem merült feledésbe, s később - Kassán - valósággá válhatott. Lippay - viszonylag rövid egri főpapsága után - esztergomi érsekként fejthette ki rekatolizációs programját, amelynek révén a magyarországi barokk művelődés alapjait lerakó legjelentősebb főpapok közé emelkedett. A "jászói korszak" utolsó püspöke, Jakusith György szintén keveset tar59 PÖL II, 772-773, 112-115, 296-297. 60 SZAKÁLY Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Egyházak a változó világban, Esztergom, 1991, 246. 61 PÉTERFFY Carolus: Sacra Concilia Ecclesiae Romano Catholicae in regno Hungáriáé celebrata... . Posonii, vol. II, 1742, 336-338. 62 SUGÁR, 310. 27
